Infostart.hu
eur:
365.17
usd:
326.39
bux:
142730.3
2026. október 12. hétfő Miksa

MNB: a hitelfelvétel jövőre visszaüthet

Elsősorban egyszeri hatások, főleg az élelmiszerárak emelkedése miatt emelte meg inflációs előrejelzését a Magyar Nemzeti Bank, de a valamivel lassúbb lefutás dacára 2009-ra az árdrágulás tartósan visszatérhet a jegybank által árstabilitásnak tekintett három százalék alá.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank szakértője az inflációs jelentést ismertetve elmondta, hogy a gazdasági növekedés idén eléri a mélypontot.

Jövőre fokozatos fellendülés várható, 2009-re pedig már 3,5 százalékos növekedésre számítanak a jegybank szakemberei - tette hozzá.

Ami az inflációt illeti, elsősorban egyszeri hatások miatt maradt egyelőre a korábban vártnál magasabban a drágulás üteme.

A drágulás dacára az alapvető folyamatok már most is azt jelzik, hogy a csökkenő inflációs várakozás megalapozott - mondta Virág Barnabás.

Az MNB szakemberei is megerősítették a bankok és elemzők megfigyelését, miszerint a lakosság csökkenő reáljövedelmét fogyasztási hitelekkel pótolta, ezért nem csökkent a korábban várt mértékben a kiskereskedelmi forgalom.

A jegybank szakértői szerint azonban ez a hitelfelvétel jövőre visszaüthet, ugyanis akkor a reáljövedelmek növekedése éppen a nagyobb eladósodottság miatt nem biztos, hogy a várt mértékű fogyasztásnövekedéssel jár, ez pedig a gazdasági növekedést is visszafoghatja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Cseh választások után: nem egészen erre számíthatott Andrej Babis

Cseh választások után: nem egészen erre számíthatott Andrej Babis

Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint stabilizálta magát a cseh kormánypárt a hétvégi kettős választáson. A közelgő második forduló után tisztul még a kép, de az már most látszik, hogy az ellenzéken belül komoly átrendeződés körvonalazódik. Mészáros Andor mondta el a részleteket.
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Különösen kényes pillanatban kezdődött Brüsszelben az Európai Régiók és Városok Hete, ugyanis két nappal korábban az ír elnökség bemutatta a 2028–2034-es uniós költségvetésről szóló kompromisszumos javaslatát. Ez a Bizottság eredeti tervéhez képest 8 százalékkal, 2025-ös árakon 141 milliárd euróval csökkentené a hétéves keretet, ami sem a takarékos északi tagállamoknak, sem a kohéziós forrásokért küzdő országoknak nem tetszik. Raffaele Fitto kohéziós biztos rugalmasabb és egyszerűbb fejlesztéspolitikát sürgetett, amelyben a több mint 500 program helyett 27 nemzeti és regionális partnerségi terv működne. Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának elnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a döntések egyre távolabb kerülhetnek a városoktól és régióktól, a kohéziós politikának pedig kiszámítható, elkülönített forrásokra van szüksége. A tét az, hogy a szűkülő pénzekből egy összetartóbb Európa épül-e, vagy elsősorban a legerősebb szereplők versenyképessége kap támogatást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×