Az egyetemi tanár elmondta: a konvergenciaprogramban két, részben legalábbis elkülöníthető célrendszer van: az egyik az euró bevezetésének lehetősége, a másik a példátlanul magas államháztartási deficit leszorítása.

A magyar társadalom számára az utóbbi az, amivel mindenképpen kezdeni kell valamit, függetlenül az euró bevezetésétől - tette hozzá.

Bogár László hangsúlyozta: érdemes lenne szembesülni azzal, hogy a magyar társadalmat a pénzügyi egyensúlyvesztésnél sokkal mélyebb, és hosszú távon sokkal fenyegetőbb hiányok is sújtják.

Ezek a demográfiai hiány, az egészséghiány és a nyugdíjrendszerben meglévő hiány. Az ezekkel való szembenézés elodázhatatlan - vélekedett a közgazdász.

Több kár mint haszon?

Az egyetemi tanár felhívta a figyelmet arra, hogy a konvergenciaprogram végrehajtásával pénzügytechnikailag jelentősen javulhat a helyzet, de ha ez úgy történik, hogy közben újabb, rendkívül súlyos terheket raknak olyan társadalmi csoportok vállára, amelyek már így is - testi-lelki egészségüket, szellemi tőkéjüket tekintve - rendkívül rossz állapotban vannak, akkor több kárt okoznak, mint hasznot.

"A felszínen kezeltünk ugyan egy gazdaságtechnikai hiányt, de közben nagyságrenddel nagyobb gondokat okozó belső társadalmi feszültségeket hoztunk létre" - érzékeltette a probléma mélységét a szakember.