Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán
Thermometer Sun 40 Degres. Hot summer day. High Summer temperatures
Nyitókép: batuhan toker/Getty Images

Szakértő: drasztikusan megugrik az extrém hőségnapok száma a világvárosokban

Negyedével nőtt az extrém hőségnapok száma a világvárosokban az elmúlt 30 évben – derült ki Nemzetközi Környezetvédelmi és Fejlesztési Intézet legfrissebb jelentéséből. Szabó Péter, az ELTE meteorológiai tanszékének doktorandusza az InfoRádióban azt mondta, hogy kibocsátáscsökkentés nélkül az elmúlt évtizedek tendenciája folytatódhat, és a forró napok száma a sokszorosára emelkedhet.

Az 1994 és 2003 közötti évi átlagos 1062-ről 2015 és 2024 között 1350-re emelkedett a 35 Celsius-fok fölötti csúcshőmérsékletű napok száma a világ 43 legnépesebb városában. Madridban átlagosan 47 napon lépi át 35 fokot a csúcshőmérséklet a korábbi 25-tel szemben, de még a hűvösnek számító Londonban is megduplázódott a 35 foknál forróbb napok száma. Kairóban és Bagdadban pedig egy hónappal hosszabb ideig tartó extrém kánikulával kell számolni napjainkban.

„Mindenhol érezhető a növekedés: Rómában és Pekingben megduplázódott ezen napok száma, míg Manilában megháromszorozódott az ilyen forró napoknak a mennyisége” – mondta az InfoRádióban az ELTE meteorológiai tanszékének doktorandusza. Szabó Péter jelezte, hogy a '70-es, '80-as évek előtt a '40-es, '50-es években voltak már hőhullámok Magyarországon, de a számuk és az intenzitásuk jelentősen elmaradt a mostanitól.

A Másfél Fok szakportál szerzője szerint az elmúlt évtizedek tendenciája folytatódhat a jövőben is. „A jelenlegi átlagértéknek a sokszorosa várható a jövőben, hogyha ezt a pesszimista forgatókönyvet követjük” – hívta fel a figyelmet Szabó Péter, hozzátéve, hogy kibocsátáscsökkentés nélkül, a mostani tendencia folytatásával a jövőben sokkal több ilyen nap várható, akár 6-8 szoros növekedést is jelenthet.

A szakértő kiemelte, hogy a városokban a hőszigethatás tovább romlik a jövőben, a belvárosok jobban felmelegszenek, hiszen az utak és az épületek elnyelik a hőt, különösen éjszaka. „Budapest belterületén sokkal nagyobb a hűtési igény a meleg időszakokban, mint a külvárosban, ahol a növényzet még tud párologtatni és árnyékolással hűteni a környezetet” – ismertette az ELTE doktorandusza.

Az ENSZ novemberi klímacsúcsának otthont adó Brazíliavárosban az ezredforduló környékén átlagosan csak három olyan nap volt évente, amikor 35 fok felett volt a napi átlaghőmérséklet, az elmúlt évtizedben viszont már átlagosan 40.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×