1890-ben született az első olyan jogszabály Magyarországon, amely az egész ország területére érvényes közlekedési szabályokat tartalmazott. Kimondta a „balra tarts, jobbról előzz” elvet – azaz a bal oldali közlekedést –, és előírta azt is, hogy a királyi udvari, katonai, posta-, tűzoltó- és mentőjárműveknek elsőbbséget kell adni, írta egy összefoglaló alapján a Sonline.

Az 1962-es KRESZ-változással lett megengedett, hogy lakott területen belül a járművek akár 60 km/órás sebességgel is haladhassanak – erre a sebességhatárra a középkorúak és az idősebbek még emlékezhetnek.

A traffipaxkészülékek 1972-től jelentek meg Magyarországon.

További érdekesség a KRESZ-történetből, hogy 1976-ban vezették be az általános sebességlimiteket. Lakott területen kívül itt jelent meg személyautókra az első korlátozás: autópályán maximum 120, egyéb úton 100 km/óra sebességgel közlekedhettek. Szintén ekkortól írták elő a biztonsági öv használatát.

1993 márciusa óta lakott területen belül 60 km/h helyett már csak 50 km/h-val lehet haladni.

1998. január 1-jétől tilos járművezetés közben kézben tartott „mobil rádiótelefont”, azaz mobilt használni.

2001. május 1-jén léptek életbe a ma is érvényes sebességhatárok: azóta lehet személygépkocsival, motorkerékpárral és 2500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival lakott területen kívüli főútvonalon 90 km/h-val, autóúton 110 km/h-val, autópályán pedig 130 km/h-val haladni, és ettől az időponttól a biztonsági övet a személygépkocsi hátsó ülésein ülő személyeknek lakott területen belül is használni kell.