Magyarországon népszerűek az aktív és fenntartható közlekedési módok. A Magyar Kerékpárosklub 2022-es mérése alapján 13 százalék közlekedett elsődlegesen gyalog, 16 százalék kerékpárral és 30 százalék tömegközlekedéssel. Eközben 35 százalék közlekedett autóval és 2 százalék robogóval vagy motorral, a fennmaradó 4 százalék nem mozdult ki otthonról vagy más közlekedési formát választott.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány összegzése szerint a koronavírus-járvány nagyobb átalakulást hozott a közlekedési szokásokban. Egyes közlekedési típusok esetében átmeneti volt a változás. A járványhelyzet csökkentette a tömegközlekedést használók arányát, és növelte az autósokét. Az autósok aránya 2018-ban 37 százalékról 41 százalékra emelkedett 2020-ban. Majd 2022-ben 35 százaléka csökkent. A tömegközlekedés a 2018-as 31 százalékról 27 százalékra mérséklődött 2020-ban, majd 2022-ben már ismét 30 százalékra emelkedett. A járvány időszaka leginkább a gyalogos közlekedésben hozott tartós pozitív változásokat, a közlekedési módot 2018-ban 10 százalék választotta, majd 2020 óta arányuk 13 százalékra emelkedett, és ez a szám 2022-ben is jellemző volt.

A Magyar Kerékpárosklub 2022-es felmérése alapján a magyar lakosság 16 százaléka használta közlekedési eszközként a biciklit – ez a szám lényegében fele annak az aránynak, akik rendszeresen kerékpároznak. A Kerékpárosklub adatai 2020 óta tartó stagnálást mutatnak, és kismértékű csökkenést jeleznek a 2018-as 17 százalékhoz képest. Az elsősorban kerékpárral közlekedők aránya Kelet-Magyarországon az észak- és dél-alföldi régióban volt a legmagasabb 27 százalék illetve 32 százalék, amely értékek 3, illetve 2 százalékpontnyi csökkenést jeleznek 2018-hoz képest. Budapesten az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb az elsősorban kerékpárral közlekedők aránya, 2022-ben 5 százalékuk választotta rendszeresen ezt a közlekedési módot, ami kismértékű csökkenést jelez 2018-hoz képest, amikor 6 százalék volt az arány a Magyar Kerékpárosklub adatai alapján. Ez a szám az országos átlag harmada.

A sportolási szokásokra vonatkozó kutatások, mint például az Ipsos 2021-es felmérése alapján a legtöbbet kerékpározó nemzet vagyunk Európában, és másodikok világszinten. Az Eurobarométer felmérése a biciklizést az egyéb sporttevékenység kategóriába sorolta. A kategóriában Magyarország vonatkozásában uniós átlag feletti teljesítmény rajzolódott ki. A számok arra utalnak, hogy a praktikum is fontos megfontolási szempont lehet a magyarok körében, így sport, valamint a túrázás mellett a hétköznapi közlekedés eszköze is a kerékpár. Ilyen módon a biciklizés sokoldalúsága miatt is kiemelt mozgásformává vált hazánkban.

A gyaloglás is fontos eleme a magyarok testmozgásának. A közlekedési formákra is kitérő, korábbi, 2019-es KSH vizsgálat eredménye alapján a lakosság 87 százaléka gyalogol rendszeresen. (A rendszeres gyaloglás legalább hetente egyszer, folyamatosan minimum tíz percet jelent.) A gyaloglók több mint fele mindennap, ötöde többnyire hétköznapokon, a hét öt napján jár gyalog, ugyanakkor többségük naponta egy óránál kevesebbet lépdel. A Magyar Kerékpárosklub felmérése alapján nőtt az elsődlegesen gyalogosan közlekedők aránya a 2019 óta eltelt időszakban. Míg 2018-ban az elsődlegesen ezt a formát választók aránya 10 százalék volt, addig 13 százalék volt 2020-ban és 2022-ben.

A gyaloglás népszerűségének növekedésében az Oeconomus összeállítása szerint szerepe lehet az okos óráknak és aktivitásmérőknek. Emellett lendületet adhatnak az olyan mozgalmakká formálódott gondolatok, mint „szállj le egy-két megállóval hamarabb, mint kéne és gyalogolj a célodig”.