Csak az nem tudja, mekkora tortúra az azbeszt tartalmazó tetőfedő palától, vagy vízcsőtől való megszabadulás, aki még nem bontott ilyesmit. Hasonlóan nagy bajban van az is, aki bitumenes tetőzsindelyt vinne a szeméttelepre, ugyanis azt nem lehet hulladéktelepen ingyenesen leadni. És ez csak a kisebbik nehézség azon veszélyes hulladékok esetében, amelyek a lakosságnál halmozódnak fel, de nem szerepelnek a veszélyes, vagy speciális kezelési igényű hulladékok listáján – írja az Index.hu.

A 2022-ben lezajlott akció után a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. ismét kiírta a lakossági azbeszt mentesítő pályázatát, amelyre július 14-étől augusztus 4-én éjfélig lehet jelentkezni. Tavaly 1500 magánszemély tudott élni ezzel a lehetőséggel, de az elszállításra ennél lényegesen nagyobb igény lenne.

Jelenleg

ingatlanonként maximum 400 köbméter azbeszt tartalmú sittet visznek el a sikeres pályázóktól.

A hulladékjegyzék szerint kizárólag csak 17 06 05 azonosító kóddal jelzett azbeszt vihetnek el, melyek jellemzően tetőn, kerítésen, homlokzaton, válaszfalaknál, régi gáztűzhelyeken fordulnak elő, illetve épületen belüli ivóvíz vagy szennyvíz csöveken. Előreláthatólag a mostani pályázaton 2000-2500 pályázónak lehet lehetősége az azbeszthulladékot elszállíttatni, ennyire futja az Energiaügyi Minisztérium egymilliárd forinttal támogatott projektjéből.

Veszélyes anyag

Az azbesztet nagy szakítószilárdsága, jó hőszigetelése és a tűzállósága miatt népszerű építőanyagnak számított, nagyobb volumenben a hatvanas évektől gyártották. Azóta viszont az elmúlt évtizedek időjárása, és a légszennyezés is kikezdte, a felületük sérülhetett. Ennek következtében rostszálak válnak le róla, amelyek a levegőbe kerülnek, így az emberi belégzés esetén a tüdőben fibrózist, a mellhártyán megvastagodást okozott, emellett a nehézlégzést is eredményezett. Ennél is veszélyesebb azonban, hogy

az azbeszt rákkeltő hatású.

Nem véletlen, hogy az azbesztet, mint veszélyes hulladékot Magyarországon már a kilencvenes évek óta elkülönítetten kell kezelni, 2005 óta pedig már felhasználni is tilos az építőiparban. Bontásnál azonban ott marad a helyszínen, mert megoldhatatlan az önerős elszállítása. Egy ADR néven ismert több évtizede érvényben lévő európai megállapodás szerint azonban már be sem lehet pakolni a gépkocsik légterébe, sőt, még hozzá sem lehet érni.

A bitumenes zsindely tetőfedő lemezek szintén veszélyesek, ezektől legális úton ingyen nem is lehet megszabadulni. Az anyag kőolajszármazék jellege kizárja, hogy kommunális lerakóba kerülhessen. Szállítására is ugyanazok a szállítási szabályok vonatkoznak, mint az azbesztre.

Az azbesztet Marcaliban, Galgamácsán, Szuhogy határában vagy Hódmezővásárhelynél lehet átadni ártalmatlanításra – említ néhány telephelyet Czap Zoltán, a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége elnökségi tagja. Ez a veszélyes hulladékok egy részének esetében elégetést jelent, de mivel az azbeszt éghetetlen anyag, egyszerűen elássák.

A magyar épületállományt iparági becslések szerint még ma is több mint 200 millió négyzetméter felületen fedi azbeszt. Az állami támogatás kétségtelenül segítség, de csak csepp az ártalmatlanítás tengerében. Olyan fedőanyagok is léteznek, amelyektől ingyen lehetetlen megszabadulni.