Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.85
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Unsplash.com

Fontos tudnivalók, ha bajba jutott állattal találkozik

Aki bajba jutott vadon élő állattal találkozik, az a legjobb, ha értesíti az illetékes szakembereket – hívja fel a figyelmet közös közleményében az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos, az Országos Magyar Vadászkamara, valamint a Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetsége.

Sokan nem tudják, hogy mi a teendő, ha egy látszólag bajba került, vadon élő állattal találkoznak. Az ilyenkor szükséges lépésekről a Országos Magyar Vadászkamara szóvivője szolgált felvilágosítással az InfoRádióban.

Mint mondta, az első kérdés, hogy vadászható vagy védett faj egyedéről van-e szó, mert ha utóbbi, akkor a természetvédelem, illetve esetleg a civil vadmentő, állatmentő/-védő szervezetek lehetnek illetékesek. De ha vad, akkor mindenképpen a területileg illetékes vadászatra jogosult szervezet – tette hozzá Földvári Attila, aki szerint a legegyszerűbb, ha a környékbeli önkormányzatot, netán a rendőrséget hívjuk, mert nekik rendszerint van elérhetőségük a helyi hivatásos vadászhoz, aki a helyszínen dönthet, hogy igényel-e bármiféle intézkedést a helyzet.

Azért is fontos szakemberek segítségét kérni, mert előfordulhat, hogy jó szándékunk ellenére is csak nagyobb bajt okozunk, annál is inkább, mert a legtöbb esetben ezeknek a vadállatoknak voltaképpen nincs is semmi bajuk.

A leggyakoribb hiba, hogy elárvult, gyámoltalannak tűnő őzgidákat próbálnak megmenteni, ezek az állatok ugyanis a születésük utáni hétben nem képesek az anyjukat követni. Kicsik, gyengék, és ha a szülőállat táplálkozik, vagy veszélyt érez, a magas fűben, bokrok tövében megbújva úgy tesz, mintha ott sem lenne, akkor is, ha valaki a közelébe megy – magyarázta a vadászkamara munkatársa.

„Ilyenkor, ha a legjobb szándéktól vezérelve is, de megérintjük, azzal megpecsételjük a sorsát,

tudniillik az emberszag miatt már nem fogja gondozni az édesanyja, úgyhogy

vagy éhen pusztul, vagy ragadozók fogják elfogyasztani.”

Különösen elővigyázatosnak kell lenni, ha aranysakál- vagy rókakölyökkel találkozunk, ezek az állatok ugyanis az emberre veszélyes betegségeket is terjeszthetnek – húzta alá a szóvivő, példaként említve a súlyos tünetekkel járó rókaférget, ami ráadásul nem igazán kezelhető, legfeljebb szinten tartható. Nem kell ugyan az aranysakálok és a rókák rossz hírét kelteni, de ami a természetbe való, az maradjon is ott – mondta Földvári Attila.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×