Infostart.hu
eur:
355.82
usd:
308.17
bux:
133477.87
2026. június 11. csütörtök Barnabás
Kutya a magánkézben levő Aerinwon állatmenhelyen, a dél-koreai Kjonggi tartomány Pocseon városában 2019. szeptember 25-én. Egy dél-koreai kerületi bíróság megfelelő higiénés feltételek hiányában elrendelte a menhely bezárását és az állatok azonnali elszállítását. Kormányadatok szerint az ázsiai országban 2014-ben 81147 gazdátlan házi kedvencet tartottak nyilván, 2017-re a számuk 102593-ra nőtt.
Nyitókép: MTI/EPA/Dzson Hon Kjun

Állattartási válság: több száz százalékon a menhelyek telítettsége

Egyre több háziállatot tesznek utcára a romló anyagi helyzetre hivatkozva.

Tömegesen dobják ki házi kedvenceiket a magyarok a válság miatt – írta a Népszava. A lap emlékeztet: a Központi Statisztikai Hivatal szerint a lakossági energiaárak és az élelmiszer mellett az állateledelekért is sokkal többet kell fizetni. Ezek a termékek tavaly december óta 130-135 százalékkal drágultak.

A romló anyagi körülményeikre hivatkozve egyre többen kérnek segítséget a menhelyektől, és még többen teszik utcára állataikat.

"Eddig nem tapasztaltunk ilyet, 2022 történelmi csúcs" – mondta Szilágyi Attila Balázs, a Magyar Állatvédők Országos Szervezetének szóvivője. Szerinte a menhelyek telítettsége országosan legalább 400 százalékos.

"Debrecenben van olyan menhely, ahol az egyébként teljesen másra használt szociális házban jelen pillanatban mindenféle túlzás nélkül, szó szerint egymás hegyén-hátán bvannak kutyák és macskák" – fogalmazott. A fogadóhelyeknek elvileg meg kellene felelniük szigorú szabályoknak, hogy alkalmasak lehessenek az állatok fogadására, csakhogy elfogyott a hely.

Az állatvédő szervezetek szerint a házi kedvencek elhagyása mögött sok esetben nem pénzügyi nehézségek állnak, hanem a felelőtlen hozzáállás, figyelmetlenség és nemtörődömség. Ráadásul nemcsak egyre többen mondanak le kutyájukról, macskájukról, hanem az örökbefogadási kedv is erőteljesen csökkent.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Egy tanári, orvosi vagy önkormányzati béremelés nem áll meg az iskola, a kórház vagy a hivatal falainál. A közszféra sok településen valódi alternatíva a munkavállalóknak, ezért a magáncégek bérpolitikájára is nyomást gyakorol. Az elmúlt 16 év magyar bérnövekedésének egyik fontos katalizátorai voltak az állami béremelések. Ha ez a folyamat megfordul, a veszteség sem marad a közszférán belül.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
A Fed következő csatája a mérlegéről szól, nem a kamatokról

A Fed következő csatája a mérlegéről szól, nem a kamatokról

A piacok hajlamosak úgy tekinteni a Federal Reserve-re, mint egy intézményre, amelynek elsődleges fegyvere a kamatpolitika. De mi van akkor, ha a következő évek monetáris politikai csatája valójában nem kizárólag a kamatokról, hanem legalább annyira a jegybank mérlegéről szól? Háromrészes cikksorozatunk második részében azt vizsgáljuk meg, hogy a Fed mérlegének leépítése miért lehet az egyik legfontosabb monetáris politikai kérdés a következő években, és miért sokkal nehezebben megvalósítható, mint első pillantásra tűnik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×