Péntek 13-ától tartani annyira elterjedt, hogy saját neve is van ennek az állapotnak: a paraszkevidekatriafóbiában szenvedők mágikus és rossz jelentőséget tulajdonítanak például a mai napnak is. Pedig érdekes módon naptárunkban minden hónapban nagyobb eséllyel esik péntekre tizenharmadika, mint bármelyik másik napra.

A dátumtól való félelem ugyanakkor közel sem univerzális Európában sem: a görögök és a spanyol ajkú országok lakosai a keddre eső tizenharmadikáktól tartanak, míg az olaszok péntek tizenhetedikével van gondja - írja a CNN.

Lokihoz köthető eredet

A dátum rettegetté válásának gyökerei nehezen fedhetők fel. Az tény, hogy külön-külön mind a pénteki napokat, mind a tizenharmadikákat balszerencsésnek tartják réges-rég az emberek. Charles Panati, a A mindennapi tárgyak hihetetlen eredet című könyv szerzője szerint mindez az őri skandináv istenhez, Lokihoz vezethető vissza. Neve a Marvel-univerzum csínytevőjeként ma már sokak számára ismerős a mainstream kultúra részeként, ebben az eredetsztoriban azonban

tizenharmadikként csatlakozik az istenek találkozójához

Valhallában, majd a vak Hodrt csellel ráveszi testvérének, a fény, az öröm és jóság képviselőjének, Baldernek megölésére.

A kereszténység is tett érte

Északról indulva a babona végigsöpört Európán, a kereszténység pedig csak megerősítette azt, hiszen az utolsó vacsorán iskarióti Júdás tizenharmadik vendégként vesz részt, amivel elindul a Jézus nagypénteki megfeszítéséig vezető események láncolata.

A bibliai hagyomány egyébként ószövetségi eseményekhez is köt a pénteki napot rossz színben feltüntető történést -

Ádám és Éva is egy pénteken ettek a jó és rossz tudás fájáról, Káin is pénteken ölte meg Ábelt, Salamon templomát is ezen a napon rombolták le és Noé bárkája is pénteken szállt vízre.

A XIX. század hozta meg azonban a valódi péntek 13-kultuszt: mondhatni viktoriánus találmány rettegni a dátumtól. A nyolcvanas években erre épített a Péntek 13 filmek sorozata, majd Dan Brown A Da Vinci-kódban tévesen írt arról, hogy a templomos lovagok százait is péntek 13-án tartóztatták le a XIV. században.

Régen épp, hogy szerencsés nap volt

Nem mindig kellett ugyanakkor félni ettől a naptól. A pogány kultúrákban a női isteni minőség napjának számított a péntek, amire az angol Friday szó eredeti is utal:

Day of Frigg, azaz Frigg napja, melyben a Frigg név szintén skandináv istenségre utal, aki ráadásul a szerelem, a házasság és az anyaság megtestesítője.

Ő védte meg az otthonokat és a családokat, tartotta rendben a társadalmat és tudott gyermeket adni annak is, aki terméketlennek bizonyult korábban. Két fekete macska húzta hintón száguldott a mítosz szerint, meg tudta jósolni, ki hal meg egy csatában és varázsereje volt: nem csoda, hogy a skandináv és teuton népek a pénteket szerencsés napnak tartották a házasságkötésre.

A kereszténységet megelőző kultúrák a 13-as számat szerencsésnek tartották: ebben része volt annak is, hogy a női cikluson belül a termékenység kezdő napjának is tekinthető a tizenharmadik. Ezek a nézetek azonban hamarosan ellentétbe kerültek a keresztényekkel, a sokistenhitet ugyanis ez a vallás mélyen elítélte, a mágia, a szex és az abból szerzett öröm pedig szintén bűnössé váltak. Friggát egyenesen boszorkánnyá minősítették.

Bár ma már a boszorkánysággal kevesebbet foglalkozunk, kitart a hit, miszerint péntek 13. szerencsétlen nap.