INFORÁDIÓ
2021. augusztus 3. kedd
Hermina

időjárás

meteorológia

éghajlatváltozás

felmelegedés

hőség

Motoros halad a heves zápor után esővízzel borított győri Bem téren 2020. augusztus 17-én.

Modellezték Magyarország jövőbeli időjárását, van mire felkészülnünk

Infostart / MTI

Az emberi tevékenységből eredő közvetett hatások már velünk vannak.

Valószínűleg a klímaváltozás hatására szélsőségesebb lett a nyári csapadék eloszlása Budapesten: az utóbbi 30 évben egyaránt nőtt a rendkívül csapadékos napok száma és az egybefüggő száraz időszakok maximális hossza is - írta Kis Anna meteorológus kedden közzétett írásában.

A meteorológus kiemelte: az elmúlt évtizedek adatai és a trendek alapján olyan nyár is lehet a fővárosban, hogy

akár fél hónapig egyáltalán nem esik eső, ugyanakkor egy nyáron több, 40 millimétert is meghaladó extrém csapadékos nap is lehet.

Jelentős csapadékmennyiségnek számít, ha az egy nap alatt lehullott mennyiség meghaladja a 20, 30 vagy akár a 40 millimétert - ismertette az adatokat, megjegyezve azt is, hogy

már 10 milliméternél több eső is problémákat okozhat például a közlekedésben.

Országos átlagban maradt a változékonyság, bár a rekord csapadékos és száraz nyarak jellemzően az utóbbi évekből kerültek ki, miközben mind a szárazság, mind az extrém csapadék sok gondot okoz a közlekedésben, a mezőgazdasági termelésben, a természetes és az épített környezetben - tette hozzá.

Hosszabb szárazságra nagyobb zuhé

Kis Anna kifejtette: az elmúlt 120 év adatait vizsgálva az látszik, hogy az utolsó 30 évben, az 1991-2020-as időszakban Budapesten nőtt az extrém csapadékos napok száma a nyári hónapokban. A fővárosban korábban jellemzően 20 körül alakult azon napok száma, amikor 30 milliméternél is több eső esett, de az elmúlt 30 évben ez a száma már elérte a 27-et. Az 1901-1930 és 1961-1990 időszakok nyarain összesen hat, 1931-1960 között pedig nyolc nap fordult elő Budapesten, amikor 40 milliméternél több csapadék hullott, az 1991-2020-as időszakban viszont már 12 ilyen nap volt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy 1991 óta is voltak olyan nyarak, amikor egyetlen napon sem volt extrém, azaz 20 millimétert meghaladó eső a fővárosban.

Kitért arra is, hogy a potenciális károkozás szempontjából az is fontos, hogy 24 órán belül hogyan oszlik el az eső. A Országos Meteorológiai Szolgálat vizsgálata alapján készült elemzés szerint a legmagasabb értékek az utolsó (2013-2017 közötti) évekből kerültek ki. Felhívta a figyelmet, hogy a fővárosban különösen problémás a nagy csapadékú napok számának gyakoribbá válása és az intenzitás növekedése. A rengeteg betonfelület "vízzáróként" viselkedik, így lassítja a víz talajba való szivárgását. Sok esetben ellehetetleníti a közlekedést, a csatornahálózat nem képes elvezetni a vizet, városi villámárvizek alakulhatnak ki, lakások, pincék ázhatnak be.

Ezért is

fontos, hogy a városok tervezésekor a "kék- és zöld infrastruktúra" kerüljön előtérbe, amely mérsékelheti az intenzív csapadékesemények okozta károkat

- írta a meteorológus, aki példaként említette a zöldtetők, a vízáteresztő burkolatok használatát, mesterséges mélyedések, tavak, esőkertek létesítését.

Kis Anna hangsúlyozta, hogy nemcsak az extrém esőzés, hanem a csapadék hiánya is komoly gondokat okozhat. Az egymást követő száraz napok maximális száma (tehát amikor megszakítás nélkül nem hullik eső) kis mértékű növekedést mutat a nyári hónapokban. Az 1901-1930, 1931-1960, 1961-1990 időszakokban átlagosan 13 napig tartottak a leghosszabb egybefüggő száraz periódusok nyáron. 1991-2020-ra ez a szám 15 napra nőtt, azaz átlagosan akár egy fél hónap is eltelhet (0,1 millimétert meghaladó) csapadékhullás nélkül.

Romló tendencia

Magyarországon az elmúlt fél évszázadban a nyári csapadék változékonysága figyelhető meg. Ugyanakkor kiemelhető, hogy a legszárazabb és a legcsapadékosabb nyarak jellemzően az utóbbi években fordultak elő. 2000-ben és 2003-ban 120 milliméter alatt maradt az évszakos csapadékösszeg, míg 2005-ben és 1999-ben meghaladta a 320 millimétert. Az egyes nyári hónapok csapadékösszegeit nézve az látható, hogy a szélsőségesebb mennyiségek jellemzően 1990 után fordultak elő.

Kis Anna cikkében azt írta: az éghajlati modellszimulációk szerint Magyarországon a jövőben szélsőségesebb lesz a csapadékeloszlás. Várhatóan hosszabb egybefüggő száraz időszakokra lehet számítani. Továbbá valószínűleg növekedni fog az egy nap alatt lehullott maximális csapadékmennyiség. Ez - mint kiemelte - összefügg a hőmérsékletemelkedéssel. Tehát a csapadék nagymértékű természetes változékonysága mellett az emberi tevékenységből eredő közvetett hatások is szerepet játszanak a tendenciákban - jegyezte meg a meteorológus.

Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018