A magyar netezők háromnegyede tesz valamilyen óvintézkedést bankkártya adatai védelme érdekében, a felhasználók közel kétharmada pedig készít biztonsági mentést digitalizált adatairól – derül ki a Generali Biztosító biztonságtudatosságot felmérő, reprezentatív online kutatásából.

Személyes adataink, jelszavaink, PIN-kódjaink, dokumentumaink és privát fényképeink védelme egyre nagyobb jelentőséggel bír, de a 18-75 év közötti internetezők közül minden második veszítette már el valamely digitalizált adatát. Ennek elsődleges oka, hogy tönkrement az adathordozó, melyen ezeket az információkat tárolták, a válaszadók egytizede pedig vírus- vagy zsarolóvírus támadás áldozata lett.

A felmérésben résztvevők többsége arról számolt be, hogy számítógépére, laptopjára, illetve okostelefonjára menti le a személyes adatait, viszont több mint egytizedük (12%) még mindig kizárólag a nyomtatott papírban bízik, ha adatai biztonságáról van szó. Felhőszolgáltatást pedig csupán a válaszadók közel egyötöde (18%) választ.

Biztonsági mentést a felmérésében részt vevők közel kétharmada (62%-a) készít rendszeresen, elsősorban valamilyen külső adattárolót – például pendrive-ot vagy külső merevlemezt – használva. A kutatásból az is kitűnik, hogy elsősorban a nők, az 50 év felettiek, az alapfokú végzettségűek és a vidéken élők kevésbé elővigyázatosak ebben a tekintetben.

A netezők háromnegyede óvja tudatosan kártyaadatait

A magyar internetezők háromnegyede (74%) tesz valamilyen óvintézkedést kártyaadatai védelmében, leginkább úgy, hogy nem adja illetéktelenek kezébe bankkártyáját és/vagy napi vásárlási limitet állítanak be. Ennél professzionálisabb megoldásokat, mint például az adatlopás elleni fizikai védelem, azonban viszonylag kevesen alkalmaznak. A kutatás továbbá arra is rávilágít, hogy elsősorban az alapfokú végzettségű, 30-49 közötti korcsoportba tartozó, falvakban élő nők azok, akik semmilyen módon nem óvják bankkártya adataikat.

A felmérésben részt vevők közel egytizede (8%) számolt be arról, hogy már visszaéltek bankkártyaadataival, továbbá az is kirajzolódik, hogy elsősorban azokra jellemző az elővigyázatosság, akiket ért már korábban valamilyen kellemetlenség.

A közösségi médiában is fontos az elővigyázatosság

A netezők közel 60%-a tudatos közösségimédia-felhasználó, hiszen korlátozza azok körét, akik személyes adataihoz és megosztott tartalmaihoz hozzáférhetnek. Viszont a válaszadók közel harmada (28%) kizárólag az alapbeállításokat alkalmazza, és nem használ semmilyen biztonsági beállítást személyes profiljában. Az alacsonyabb szintű biztonságtudatosság elsősorban a 40 év felettiekre, a nőkre, a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezőkre, illetve a falvakban élőkre jellemző.