Eger és Szekszárd sok évtizeden keresztül meddő harcot vívott egymással "bikavér-fronton". A tervutasítások és a KGST idején Szekszárd számára megtiltották a név használatát, kizárólag Egeré lett a márka. A bikavérek szempontjából a két borvidék viszonya 1990 után sem javult sokat, sértődöttség vagy közöny, de leginkább a másik háttérbe szorításának vágya jellemezte azt.

Becsvágy és összefogás

A közeledés évekkel ezelőtt kezdődött, de 2013-ig kellett várni a teljes kibékülésre, annak felismerésére, hogy a két borvidék harcának Eger és Szekszárd egyformán csak vesztese lehet, a borkedvelőket ugyanis taszítja az ilyen háborúskodás, az összefogásnak sokkal jobb az üzenete. Becsvágy által vezérelt rivalizálás mindig lesz köztünk, de ha ezt barátságosan csináljuk, akkor minden szempontból előrébb jutunk - fogalmazott az InfoRádió kérdésére Heimann Zoltán.

A szekszárdi termelő fontosnak tartja a borvidéken belüli és a borvidékek közötti versengést. Mint mondta: "Jobbat szeretnék csinálni, mint a többiek, ők is jobbat mint én, és ha nem figyelek, lemaradok. Ez így van rendjén, ettől változik a világ jó irányba."

Az első bikavér-"párbajt" Szekszárdon tartották néhány éve, bár akkor borvidékenként mindössze hat pincészet vett részt, ezzel szemben a szombati rendezvényen összesen 28 pincészet bikavérét kóstolhatta a közönség. Heimann Zoltán ötletére nevezték el párbajnak a programot, de a névadó hangsúlyozza, hogy a közönség és a borászok is jól tudják, ez inkább a figyelemfelkeltést szolgálja, valójában nem hadakozásról van szó, hanem egymás borstílusainak megismeréséről, a borvidéki, és azon belül a termőhelyi karakterek bemutatásáról.

Kijönni a csapdából

A tömegborok, az áruházlánci akciós-termékek piacán a magyar pincészetek többségét tönkreverik a nemzetközi porondon - mondja Heimann Zoltán. Szerinte a magyarországi borászat sokkal inkább a kisebb mennyiségű, de egyedi termékek piacán tud kibontakozni. Nekünk fölfelé kell tolni a lécet, a magasabb minőségi kategóriába kell pozicionálni a borainkat - tette hozzá. Ennek felismerése vezetett a szombati budapesti bikavér-párbaj, vagyis közönségkóstoló megrendezéséhez, a közös program szervezője az Egri Borászati Klaszter és a Szekszárdi Borászok Céhe volt.

Az elmúlt két évtizedben mindkét borvidék azt kereste, hogy az ő bikavére mitől különb a másikénál, egy ördögi körben vergődtünk - vélekedett Heimann. Mint mondta: végre sikerült kimászni ebből a csapdából, hiszen ha a két borvidék együtt halad, ha nem egymás ellen dolgozik, akkor sok energia felszabadul és alkotóerővé válik és a közönség is jobban felfigyel a bikavérre.

A párbaj győztese

Gál Lajos szerint a bikavér-párbajnak két győztese van: a borfogyasztó és a bikavér. Az egri borász szerint nem is volt cél, hogy a két borvidék, vagy az egyes pincészetek közül győztest hirdessenek. Mint mondta: a két borvidék termőhelyi adottságai között óriási a különbség. A szekszárdi lösz sajátos zamatot, fűszerességet, könnyed eleganciát visz a borba. A riolittufán képződött agyagos egri talajon termő borok pedig másképpen szépek, máshogy izgalmasak.

A bikavér igazi hungarikum, közös értéke az Egri és a Szekszárdi borvidéknek - emelte ki Gál Lajos. Az egri borász szerint ezzel a rendezvénnyel a két borvidék példát adott Magyarországnak: a közös értékek mentén össze lehet fogni, nem szabad a megosztottságot táplálni.

A rendezvényről további információkat itt lehet találni, az Egri bikavér védett eredetű bor szabályzata itt olvasható.

A bikavér-párbaj után a helyszínen készült interjúkat az InfoRádió bormagazinjának szerda esti műsorában hallgathatják majd meg.