Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Mi vezeti a gyerekeket az öncsonkításhoz?

Már hétévesen is hajlamosak a gyerekek a szándékos öncsonkításra - állapította meg egy amerikai tanulmány, amely készítői szerint valószínűleg elsőként vizsgálta az önbántalmazásra való hajlamot ilyen fiatal korban.

A kis mintán készült tanulmány a coloradói Denverben, illetve New Jersey középső részén élő gyerekekkel készített interjúkra támaszkodott. Az eredményeket ugyan sem a fiatalok szülei, sem más hozzátartozóik, ismerőseik nem erősítették meg, a kutatók és a független szakértők szerint azonban az adatok így is hihetőek, és aggasztó problémára hívják fel a figyelmet.

Összességében a felmérésben részt vevő hét-, illetve nyolcévesek majdnem nyolc százaléka ismerte el, hogy szándékosan tett kárt magában bőrének vagdosása, megégetése, szurkálása, önütlegelés vagy egyéb módszerek révén. Kétharmaduk állította, hogy több mint egy alkalommal csonkította meg magát.

"Sajnálatos módon valószínűleg jóval elterjedtebb jelenségről van szó, mint azt gondolni szeretnénk" - mutatott rá a kutatást vezető Benjamin Hankin, a Denveri Egyetem pszichológia professzora.

A szakember tájékoztatása szerint sok gyerek - még a legfiatalabbak közül is jó néhány - azt mondta, hogy a fizikai fájdalom okozása segít megbirkózni az érzelmi feszültséggel. Ezt alátámaszthatják azok a kutatások, amelyek megállapították, hogy a fizikai fájdalom felszabadítja a jóleső érzést okozó, nyugtató hatással bíró endorfin hormonokat.

A felmérésből kiderült, hogy egyebek között a családon belüli viszályok, az iskolai problémák és a diáktársaktól elszenvedett zaklatás áll a gyerekek önbántalmazásának hátterében.

A legfiatalabb öncsonkítók arányát tükrözik azok a jelentések is, amelyeket tanárok készítettek korábban, sőt más kutatásokban részt vevő idősebb gyerekek ugyancsak hasonló arányban állították, hogy tízéves koruk előtt kezdtek el szándékosan kárt tenni önmagukban - kommentálta az eredményt a Cornell Egyetemen dolgozó Janis Whitlock, aki nem vett részt a mostani kutatásban.

A felmérést összesen 665 gyerek -- harmadik, hatodik és kilencedik osztályba járó iskolások - részvételével végezték. A megkérdezett gyerekek faji és etnikai összetétele az amerikai lakosság arányait tükrözte. A tanulmány szerint, amelyet a Pediatrics című folyóirat internetes kiadásában tették közzé, a hatodikosok négy százaléka és a kilencedikesek 13 százaléka bántalmazta már önmagát legalább egyszer.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×