Közismert, hogy a magas vérnyomás a szív-és érrendszeri betegségek fontos kockázati tényezője, mert növeli az agyi katasztrófa és a szívinfarktus veszélyét. A legújabb adatok szerint már a vérnyomás lassú emelkedésének is lehet szerepe a későbbi betegségek szempontjából.

Testünk mintegy 100 000 kilométernyi érrendszerében a vér áramlásához bizonyos nyomásra van szükség, és a verőerekben ez a nyomás sokakban kórosra megemelkedik. A magas vérnyomás a leggyakoribb szív-és érrendszeri betegség: minden harmadik-negyedik felnőttnek a vérnyomása meghaladja a 140/90 higanymilliméter értéket.

A még nem egyértelműen magas, még nem hipertónia, de már növekvő vérnyomás a prehipertónia. A szakértők szerint 18 éves kortól a vérnyomás első számértéke, a szisztolés nyomás esetén ez 120-139 higanymilliméter, a "per" érték, a diasztolés vérnyomás esetén 80-89 közötti higanymilliméter.

Yingxian Sun és munkatársai több mint 250 ezer felnőtt vérnyomás adatait dolgozták fel. A Texas Heart Institute Journal szaklapban közölt tanulmányukban rámutattak arra, hogy a prehipertóniás állapotból átlag négy év után lesz magas vérnyomás betegség. Azt is kimutatták, hogy már az emelkedő vérnyomású emberek szív-és érrendszeri kockázata is nagyobb az átlagosnál.

A korai vérnyomás-emelkedés gyakoribb a férfiak között, mint a nőknél. Az is tény, hogy az erre hajlamos emberek között többen dohányoznak és gyakoribb a többletsúllyal bajlódó és magasabb koleszterinszintű egyén, mint a hasonló korú, de alacsonyabb vérnyomású emberekben.

Egy másik munkacsoport Ilke Sipahi vezetésével a Stroke című szaklapban közölte vizsgálatának eredményét, miszerint már a prehipertóniások vérnyomáscsökkentőkkel történő kezelése csökkenti a szélütés veszélyét. Nem azt ajánlják, hogy minden ilyen ember tablettákat szedjen, hanem felhívják a figyelmet arra, hogy ezeknél a pácienseknél a kockázati tényezőkre még jobban célszerű odafigyelni.