A nyugati gyémántcsörgőkígyót (Crotalus adamanteus) 2005-ben fogták be Floridában, majd öt éven át egy magánszemély tulajdonában volt anélkül, hogy más kígyókkal érintkezett volna. Tavaly az év végén a hüllő váratlanul 19 kis kígyónak adott életet - olvasható a New Scientist tudományos hírportálon.

Warren Booth, az Észak-karolinai Állami Egyetem zoológusa, aki a szűznemzést kutatja, DNS-mintát vett a nősténykígyótól és kicsinyeitől. A vizsgálatok azonban kimutatták, hogy az adott esetben szó sincs szűznemzésről, mivel a kis kígyók olyan géneket hordoztak, amelyekkel az anyjuk nem rendelkezett.

Ebből a kutató arra a következtetésre jutott, hogy a nősténykígyó még fogságba ejtése előtt párosodhatott, majd öt éven át megőrizte szervezetében a spermiumokat.

Korábbi vizsgálatok alapján már feltételezték a tudósok, hogy a hüllők képesek megőrizni a hím ivarsejteket, azonban a mostani az első eset, amikor genetikai vizsgálatok támasztották alá a hipotézist.

A kutató úgy véli, hogy öt évnél tovább is fennmaradhatnak a spermiumok. "Hogy mennyi ideig, ezt senki sem tudja" - hangsúlyozta Warren Booth.

William Holt, a Londoni Zoológiai Intézet kutatója a kígyók szokatlan szaporodási praktikáira hívta fel a figyelmet. "Szaporodnak szűznemzéssel, de képesek megőrizni a spermiumokat, bár senki sem tudja, hogy ezt miként csinálják" - mutatott rá William Holt.