Infostart.hu
eur:
363.01
usd:
323.67
bux:
145895.11
2026. november 10. kedd Réka

Isten büntetései-e a természeti katasztrófák?

Még az istenhívők közül is kevesen vélik úgy, hogy a természeti katasztrófákkal egy felsőbb hatalom sújtaná az embert annak bűneiért. Az árvizek, földrengések gyakoriságában inkább a klímaváltozás jeleit sejtik - derül ki egy friss amerikai felmérésből.

A Japánt sújtó természeti katasztrófát követően elvégzett friss kutatás eredménye szerint még az istenhívő amerikaiak is csak kis számban hajlanak arra, hogy a Teremtő büntetését lássák a földrengésekben, árvizekben és más katasztrófákban.

A Public Religion Research Institute által lebonyolított felmérés szerint tízből hét amerikai hisz olyan Istenben, akivel az egyén kapcsolatot teremthet, és 56 százalékuk véli úgy, hogy ez az Isten kontrollál mindent, ami a világban történik.

Ennek ellenére tízből csak négyen hajlanak arra, hogy a természeti katasztrófákban a természetfeletti hatalom megnyilvánulását lássák, és tízből csak alig hárman gondolják úgy, hogy Isten az egyének bűneiért ilyen formában büntetné a társadalmat - számol be az ELTE TÁTK hírlevele.

Ez utóbbi megállapítás alól csak a fehér bőrű evangélikusok képeznek kivételt: körükben ugyanis tízből hat azok aránya, akik a katasztrófákban Isten megnyilvánulását sejtik, és tízből öt azoké, akik szerint az egyének bűnei alapján az egész társadalom megítéltetik. A más protestáns felekezethez tartozók és a katolikus keresztények körében ötből egy hívő szerint az egyének hibáiért a társadalmat büntetések sújtják.

Azon 44 százalékkal ellentétben, akik a természeti katasztrófák súlyosságában a végítélet bizonyságát látják, felekezettől függetlenül tízből közel hat amerikai gondolja úgy, hogy a fokozódó klímaváltozásnak köszönhető inkább a katasztrófák intenzitása.

Címlapról ajánljuk
Egyetlen dolog jöhet az ukrajnai háborús patthelyzetben – Resperger István az Arénában

Egyetlen dolog jöhet az ukrajnai háborús patthelyzetben – Resperger István az Arénában

Háromoldalú tárgyalások kezdődnek Oroszország, Ukrajna és Amerika részvételével Abu-Dzabiban. A fronton közben ott van egymással szemben a két, harcoló ország. Hogy meddig bírhatják a több mint négy éve húzódó fegyveres konfliktust, arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója.

Abu-dzabi béketárgyalások: a szakértő nem lát esélyt az áttörésre, de kisebb eredmények lehetnek

Kisebb megállapodásokra van esély az abu-dzabi béketárgyalásokon, átfogó rendezésre azonban nem számít Demkó Attila. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet programvezetője az orosz és az ukrán álláspontokról, az európai részvételről és a biztonsági garanciákról is beszélt az InfoRádióban.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×