Infostart.hu
eur:
357.69
usd:
313.53
bux:
142096.6
2026. július 13. hétfő Jenő

Isten büntetései-e a természeti katasztrófák?

Még az istenhívők közül is kevesen vélik úgy, hogy a természeti katasztrófákkal egy felsőbb hatalom sújtaná az embert annak bűneiért. Az árvizek, földrengések gyakoriságában inkább a klímaváltozás jeleit sejtik - derül ki egy friss amerikai felmérésből.

A Japánt sújtó természeti katasztrófát követően elvégzett friss kutatás eredménye szerint még az istenhívő amerikaiak is csak kis számban hajlanak arra, hogy a Teremtő büntetését lássák a földrengésekben, árvizekben és más katasztrófákban.

A Public Religion Research Institute által lebonyolított felmérés szerint tízből hét amerikai hisz olyan Istenben, akivel az egyén kapcsolatot teremthet, és 56 százalékuk véli úgy, hogy ez az Isten kontrollál mindent, ami a világban történik.

Ennek ellenére tízből csak négyen hajlanak arra, hogy a természeti katasztrófákban a természetfeletti hatalom megnyilvánulását lássák, és tízből csak alig hárman gondolják úgy, hogy Isten az egyének bűneiért ilyen formában büntetné a társadalmat - számol be az ELTE TÁTK hírlevele.

Ez utóbbi megállapítás alól csak a fehér bőrű evangélikusok képeznek kivételt: körükben ugyanis tízből hat azok aránya, akik a katasztrófákban Isten megnyilvánulását sejtik, és tízből öt azoké, akik szerint az egyének bűnei alapján az egész társadalom megítéltetik. A más protestáns felekezethez tartozók és a katolikus keresztények körében ötből egy hívő szerint az egyének hibáiért a társadalmat büntetések sújtják.

Azon 44 százalékkal ellentétben, akik a természeti katasztrófák súlyosságában a végítélet bizonyságát látják, felekezettől függetlenül tízből közel hat amerikai gondolja úgy, hogy a fokozódó klímaváltozásnak köszönhető inkább a katasztrófák intenzitása.

Címlapról ajánljuk
Török Gábor: hiába az alkotmányos válság fenyegetése, ma vége lett Orbán Viktor politikai mítoszának

Török Gábor: hiába az alkotmányos válság fenyegetése, ma vége lett Orbán Viktor politikai mítoszának

Az Országgyűlés hétfőn megkezdte az alaptörvény 17. módosításának tárgyalását a végszavazás előtt, amely Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdítását és tizenkét éves mandátumkorlát bevezetését célozza az országgyűlési képviselők számára. Sulyok visszautasította a politikai nyomást, és előzetes alkotmánybírósági normakontrollt mérlegelt, míg Magyar Péter miniszterelnök gyávasággal vádolta, és megfosztási eljárást helyezett kilátásba az aláírás megtagadása esetén. Török Gábor politikai elemző szerint a módosítás példátlan precedenst teremt és alkotmányos válsággal fenyegethet, ugyanakkor Orbán Viktor hitelességét is megkérdőjelezte, aki a magyar demokrácia végét hirdette, miközben a labdarúgó-világbajnokságra utazott. A kétharmados tiszás többséggel rendelkező parlament akár már hétfőn szavazhat a javaslatról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×