A brit szakemberek azt vizsgálták tanulmányukban, hogy milyen következményei lennének annak, ha a britek és a brazilok áttérnének arra a gyümölcsben és zöldségben gazdag, ám húsban és tejtermékekben szegény étrendre, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) határozott meg az egészséges életmód egyik alapfeltételeként.

A káros étkezési szokások felszámolásával Nagy-Britanniában évente körülbelül 70 ezer embert lehetne megóvni a helytelen táplálkozás miatt kialakuló szívbetegségek és rákos daganatok okozta korai haláltól. Az egészségügyi rendszer pedig 20 millió fontot (6,5 milliárd forint) takarítana meg évente.

Ezzel szemben Brazíliában igen alacsony a rossz táplálkozási szokásokból eredő betegségek aránya, vagyis a brazilok csak nagyon kis mértékű egészségügyi hasznot húznának az étrend változtatásból, viszont a gazdaságuk annál inkább megsínylené az újításokat. A Higiéniai és Trópusi Orvostudomány Londoni Iskolája által készített tanulmány csütörtökön jelent meg a The Lancet című tekintélyes brit orvosi hetilap internetes oldalán.

"Nem azt mondjuk, hogy az emberek ne egyenek egészségesen. Csupán arra szeretnénk rávilágítani, hogy ennek a megváltozott étrendnek lehetnek nem szándékolt következményei is" - mondta Richard Smith, az intézmény egészségügyi közgazdaságtannal foglalkozó professzora. Smith és kollégái szerint ha a brazilok és a nyugati országok úgy döntenek, hogy áttérnek a zöldségben gazdag étrendre, akkor az a húsfüggő brazil gazdaságnak 815 millió dollárba (164 milliárd forint) kerülne.

"Egy tökéletes világban mindannyian egészségesen táplálkoznánk. De egy tökéletes világban mindenkinek lenne munkája is" - mondta Smith, aki szerint az illetékes szakértőknek sokkal átgondoltabb táplálkozási irányelveket kellene kidolgozniuk. Az olyan országok számára, mint Brazília, amely döntően a Japánba és a nyugati országokba irányuló hús-importra épít, pusztító lehet egy ilyen globális célkitűzés.

Vannak akik másképp vélekednek a kérdésről. "A világ többi részén olyan folyamatok zajlanak, amelyekkel ez a modell nem számol" - hangoztatta Julian Morris, a londoni székhelyű National Policy Network kutatóintézet vezetője. "Az Ázsiában egyre növekvő húsigény valószínűleg ellensúlyozni tudja majd a fejlett országokbeli visszaesést" - mondta a szakértő, aki azt a feltételezést is vitatja, hogy az irányelvek valóban megváltoztatják az emberek étkezési szokásait. "Amennyiben igazi változást akarunk elérni a hús-, illetve a tejtermékek fogyasztásában, akkor olyan radikális intézkedésekre lenne szükség, mint az adó, vagy a kvótarendszer bevezetése" - mondta.