Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Csak száz százalékos gyümölcsléből veszünk többet

Kevesebb alkoholmentes hidegitalt vásároltak a magyarok 2010 első harmadévében. Mind gyümölcsléből, mind pedig szénsavas üdítőitalokból kevesebb fogyott - állapítható meg a GfK Hungária Háztartáspanel 2010-ben mért eredményeiből. Ez alól a 100 százalékos gyümölcslevek jelentenek kivételt.

Különösen a nyári hónapokban fontos a rendszeres folyadékfogyasztás. A hőségben előszeretettel csillapítjuk szomjunkat valamilyen hidegitallal, a magyar háztartások alkoholmentes hidegital vásárlásai azonban 2010 első harmadévében csökkenést mutatnak - derül ki a GfK Hungária Háztartáspanel 2010-ben mért eredményeiből. A csökkenés mögött leginkább a gyümölcslevek és a szénsavas üdítőitalok gyengülő piaca áll.

A gyümölcslevek piacán a 2007 óta tartó csökkenés tavaly és az idén is tovább folytatódott. E trend alól a 100 százalékos gyümölcslevek jelentenek kivételt, mivel a szegmens mennyiségi piacrésze 2008 óta folyamatosan nő. Szénsavas üdítőitalokból 2010 első félévében közel három százalékkal vásárolt kevesebbet a lakosság, mint az előző év hasonló időszakában.

Valamilyen alkoholmentes üdítőitalt (ásványvíz, gyümölcslé, szénsavas üdítőital, jeges tea) szinte minden magyar háztartás vásárol legalább egyszer egy évben. A felsoroltak közül a három hidegital kategória (gyümölcslé, szénsavas üdítőital, ásványvíz) vásárlása széles körben elterjedt - a magyar háztartások közel 80 százaléka vásárolta 2009 során -, azonban a viszonylag innovatívnak számító jeges tea még nem tud olyan széles vásárlói réteget elérni (a magyar háztartások harmada vásárolta az elmúlt évben).

"A három hidegital kategória vásárlóközönségét összehasonlítva elmondható, hogy a szénsavas üdítőitalok vásárlásában, arányaiban nagyobb a gyermekes családok szerepe, mint a gyümölcslevek esetében; és a legkisebb mennyiségi arányt pedig az ásványvizek vásárlásában képviselik. Ez nem azt jelenti, hogy több gyermekes család vásárol szénsavas üdítőitalt, mint ásványvizet, hanem egyszerűen arról van szó, hogy a gyermekes családok jóval nagyobb mennyiséget - közel kétszer annyit - fogyasztanak szénsavas üdítőitalokból, mint a nem gyermekes családok, míg ez az arány az ásványvizek esetében teljesen kiegyensúlyozott" - mondta el Kovács Krisztina, a GfK Hungária Consumer Tracking szektormenedzsere.

A falusiak kevesebb ásványvizet vesznek

Hasonlóan jól kirajzolódó szocio-demográfai profil figyelhető meg, amikor településméret alapján vizsgáljuk a vásárlókat: a kistelepülések, falvak aránya a szénsavas üdítőitalok esetében a legmagasabb, míg az ásványvizek esetében a legalacsonyabb. Az 5 000 főnél kisebb lélekszámú településeken vásárolja meg a magyar lakosság a szénsavas üdítőitalok közel 40 százalékát, míg az ásványvizek esetében ez az arány 28 százalék alatt marad.

Ez az eredmény egyrészt azzal magyarázható, hogy a szénsavas üdítőitalok árszintje a gyümölcslevekhez képest alacsonyabb, másrészt pedig a palackozott ásványvizek fogyasztásának kultúrája inkább a nagyvárosi környezetben terjedt el szélesebb körben.

"Érdekes ugyanakkor kiemelni, hogy a családok jövedelemszintje kevésbé befolyásolja a választást. A vizsgált három hidegital kategória között azonos megoszlást mutatnak a különböző jövedelmi csoportok. A különbség inkább ott fedezhető fel, hogy a szerényebb jövedelmi viszonyokkal rendelkező háztartások összességében kevesebb pénzt fordítanak a hidegitalok vásárlására. A háztartások közel 40 százalékát kitevő két legalacsonyabb jövedelmi szintet képviselő réteg a hidegitalok lakossági forgalmának mindössze 27 százalékát adja" - tette hozzá Kovács Krisztina.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×