Nagyon komoly klimatikus hatásai vannak a beépítési sűrűség növekedésének. Elég csak arra gondolnunk, hogy belvárosi környezetben mennyire más a hőérzetünk, mint mondjuk ha hegyek környékén szállunk ki ugyanabból a buszból - közölte a a BME Urbanisztikai Tanszékének kutatója.

Benkő Melinda szerint a másik ilyen gond a raktáráruházak elterjedése, Budapesten belül is. Ezek ugyanis természetes megvilágítás és szellőzés nélkül épülnek, ami fölösleges energiafelhasználással jár.

Magyarországon az is baj, hogy szinte minden település belterületbe vonta a mezőgazdasági részeket, majd ezeket felparcellázták és beépítették. Sőt, előfordul, hogy faluvégi házsorokat, nagyobb bevásárló létesítményeket ártérbe telepítenek - fűzte hozzá a szakember.

Miként elmondta: a fenntarthatóság egyik város léptékű feltétele az, hogy a már meglévő urbanizált tájakat hasznosítsák újra, és ne vonjanak be más földterületeket az építkezésekbe

Példaként a kutató a Balaton déli partját említette, ahol már nincs természetes táj. A hetvenes évek vége felé épített nyaralók nagy része pedig eladó, ennek ellenére azt látjuk, hogy új, rosszabbnál rosszabb kis üdülőházakat emelnek - tette hozzá.

Megoldás lehetne a kompakt város elve. Mint például Vácott, ahol megpróbálnak viszonylag egzakt határokon belül tartani a fejlesztést, és természeti elemekkel, új növényzónák létesítésével megakadályozzák a terjeszkedést.

Egy másik lényeges szempont a fenntartható közlekedésé. Ha a közösségi közlekedési eszközöket támogatják, és a nagy fejlesztéseket ezekre helyezik, akkor lényeges csökkenthetik az autóközlekedés szükségességét. Mindehhez azonban törvényi szabályozás kell, mert az építés- és közlekedésügy ehhez kötött - jegyezte meg a szakértő.

Benkő Melinda emlékeztetett: Nyugat-Európában fontos fenntarthatósági elv, hogy az új fejlesztéseknél városi népsűrűséget hozzanak létre, mert ezzel érhetik el, hogy megérje fejleszteni az infrastruktúrát. Így érik el, hogy új városközpont létesüljön, és ne szabadon álló házak tengerévé váljon a táj.