A klasszikus értelemben vett magyar húsvéti sonka jellemzően hagyományos érleléssel készül. Ez az érlelés akár hónapokon keresztül eltarthat, ezalatt kialakulnak az ízanyagok, igazán éretté válik a termék - hangsúlyozta Zsarnóczay Gabriella. A sonka alapvetően sertéscombból készült, azonban mára már hagyományos termékként értelmezhetjük a tarjából, lapockából, és a karajból készült készítményeket is.

A szakértő örvendetesnek nevezte a tényt, hogy megjelent a fogyasztói igény a minőségi termékek iránt is, ám a vásárló döntése szempontjából változatlanul leginkább az ár a meghatározó. Ha olyan sonkát vásárolunk, amelynek kilógrammja 2000 forint körüli vagy a fölötti, akkor szinte biztosak lehetünk benne, hogy ez hagyományos érleléssel készült, kiváló minőségű termék - tette hozzá.

A sonkákat célszerű becsomagolt állapotban vásárolni - folytatta -, hiszen a csomagoláson kötelező feltüntetni az összetételt, a gyártási időt. Célszerű figyelni a címkén szereplő feliratokat: ha a vásárló azt a szót látja, hogy hagyományos (érlelt, füstölt), akkor biztos lehet benne, hogy a kiváló minőség mellett az íz, az állomány is megfelel az ízlésének.

Finomabb, ami zsírosabb

Sokkal jobb ízű az a sonka, ami kicsit zsírosabb. Erre kiválóan alkalmas a mangalicasertés: zsírral átszőtt húsában dúsabbak az íz-és aromaanyagok, a zsírszövetek pedig omlósabbá teszik a terméket. Nem véletlen, hogy száz évvel ezelőtt csak ebből gyártottak húsvéti sonkát - ez manapság megváltozott.

A szakértő hangsúlyozta: a Magyar Élelmiszerkönyv szerint a sonkák termékcsoportja alapvetően három alcsoportra osztható: nyers, hőkezelt, illetve formában vagy bélben hőkezelt sonkára.

A klasszikus értelemben vett húsvéti sonka az első csoportba tartozik: általában füstöléssel tartósítják, ízében és illatában a só, illetve a füst érződik. Nem lehet beszáradt, túl kemény, és nem engedhet magából vizet nyomás nélkül. A címkén fel kell tüntetni, hogy a termék nyersen és/vagy főzve, sütve fogyasztandó. Figyeljünk arra, hogy ha nyersen fogyasztjuk, jobb, ha kissé zsírosabbat választunk, így nem olyan rágós, nem olyan száraz a sonka.

Minél több adalékanyag van egy húsban, annál kevésbé számíthatunk a jól ismert ízekre és minőségre, figyelmeztetett a szakértő, hiszen az adalékanyagok a hús hátrányára kerülnek be, ezzel úgymond "felvizezik" a terméket. Egészségügyileg tehát biztonságos az ilyen termék, azonban valószínűleg érezhetően gyengébb minőségű. Persze ezek általában olcsóbbak is: azt pedig már a fogyasztónak kell mérlegelnie, hogy mennyi pénzt szán a minőségre - tette hozzá.