A szívinfarktus, a hirtelen szívhalál hátterében legtöbbször kimutatható koszorúér-szűkület kockázati tényezőiről mindenkit sokat tud. Gyakran ismertetik a "rossz" koleszterin emelkedett vérszintjének, a dohányzásnak, a magas vérnyomásnak, a cukorbetegségnek és az elhízásnak a veszélyeit. Most a koszorúér-betegség újabb rizikófaktorát ismerhettük meg: a kevés alvást.

Ez a kockázati tényező eddig is létezett, de a tudományos kutatás az utóbbi években két, olyan vizsgáló eszköz kidolgozásával gazdagodott, melyek lehetővé tették ennek a területnek a jobb megismerését. Az egyik módszer az aktigráfia, a másik pedig a komputeres tomográf, a CT technika.

A CT eljárás láthatóvá teszi a koszorúerekben lerakódó meszet. A mészlerakódások a koszorúereket merevebbé teszik és ez párhuzamosan halad az oxigénhiányos szívbetegség kifejlődésével. A tanulmány kezdetén ilyen meszes területeket a vizsgált személyek egyikének ereiben sem lehetett kimutatni, öt év múlva már a csoport tagjainak 12,3 százalékában megjelentek.

Csaknem ötszáz, 35-47 éves, önként jelentkezőt vizsgáltak. A hat éjszakán át ismételt alvásmérés a tanulmány kezdetén, majd három-négy év múlva történt. A koszorúerek elmeszesedése annál gyakrabban következett BE, minél rövidebb ideig aludt a vizsgált személy. Az életkort, nemet, dohányzási szokásokat is figyelembe véve azt találták, hogy a jó alvóknak a koszorúér rendszerében legfeljebb fele olyan gyakori volt a mészlerakódás, mint a keveset alvók ereiben.

Diane Lauderdale, a vizsgálat vezetője hangsúlyozta, hogy ezeket az első eredményeket további vizsgálatoknak kell megerősíteni és egyelőre nem lehet megmondani, hogy a rövid alvásidő és a koszorúér-elmeszesedés között oki összefüggés volna.