Az angolok, a walesiek, sőt, még a franciák is magukénak vallják Merlint. Adam Ardley viszont azt állítja, mindnyájan tévednek: Artúr király legendás varázslója skót volt.

Az amatőr történész hat éves kutatás után a pontos helyet és időt is meghatározni vélte: szerinte Merlin 540-ben született a lanarkshire-i Hamilton városában.

A "Kutatás Merlin után - az igazság a legenda mögött" című könyvében a szerző azt is állítja, hogy keresztény történetírók tudták az igazságot, de eltitkolták a varázsló skót eredetét. Szerinte egyébként Artúr király sem angol volt, hanem skót hadúr.

"Kinevetik azt, aki kiejti Artúr és Merlin nevét"

Ardrey szerint a komoly történészek egyáltalán nem foglalkoznak az Artúr legendával. Akadémikusi körökben kinevetik azt, aki csak szóba hozza Artúrt és Merlint - teszi hozzá. "Egyetlen tiszteletreméltó cambridge-i történész sem meri emiatt tanulmányozni az életüket" - hangsúlyozza.

Ardrey azt állítja, Merlin egy Morken nevű skót vezető személyiség fia volt. Szerinte Merlin nem varázsló volt, hanem tudós és politikus. Feleségét Gwendolinnak hívták.

Merlint a szerző szerint 618-ban meggyilkolták, amikor úton volt a stirlingshire-i Dunipace-be. Drumelzier-ben temették el.

Harcolt az angolok ellen

Artúr 559-ben született, állítja Ardrey, aki eredetileg a saját családnevének eredete után kutatott a skót nemzeti könyvtárban, mikor kedvet kapott a legendás király és varázslója utáni nyomozáshoz.

Az eddigi kutatások Artúr után mindig megálltak az angol határnál. "A filmekben mindig angol királynak ábrázolják, pedig nem az volt, sőt: tekintélyét éppen az angolok elleni csatákban szerezte" - állítja az amatőr történész.

A legtöbben mostanáig azt hitték, hogy Merlint Geoffrey of Monmouth találta ki. A walesi diakónus és későbbi püspök 1139 körül fejezte be monumentális művét, a "Britannia királyainak történetét"; ebben bukkan fel először Merlin. Ardrey szerint Geoffrey of Monmouth összegyúrta a walesi szájhagyományokban szereplő Myrddin nevű prófétát egy másikkal, Ambrosiusszal.

A 13. században több romantikus regény is született Artúrról, majd ezek nyomán írta azt Sir Thomas Malory 1485-ben megjelent, "Artúr halála" című művében, hogy Merlin a legendás király tanácsadója volt. Lord Alfred Tennyson a Királyidillekben Camelot építészének nevezte ki Merlint.

"Nem kérek senkit, hogy higgyen nekem. De megtettem minden tőlem telhetőt, hogy értelmezzem a bizonyítékot, amit találtam. Lehet, hogy igazam van - és lehet, hogy nincs" - hangsúlyozta Adam Ardrey.