Közleményükben azt írták: a főügyészség a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. két korábbi vezetőjére kiszabott büntetés súlyosítása érdekében bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartotta, míg a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és az értékbecslőt érintő felmentő rendelkezésekkel szemben - a tényállás megalapozatlansága miatt - az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.

A főügyészség az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a bírósági iratokkal együtt pénteken továbbította indítványát a fellebbezések elbírálása érdekében a Szegedi Ítélőtáblához.

Azt írták: az ügyben bejelentett védelmi fellebbezéseket a fellebviteli főügyészség egyik vádlott esetében sem találta megalapozottnak.

A Szolnoki Törvényszék tavaly szeptemberben négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját a Sukoró-ügyként ismertté vált perben, Császy Zsolt, a cég volt értékesítési igazgatója pedig halmazati büntetésként 3 év 6 hónap letöltendő börtönt kapott.

A bíróság az első- és a másodrendű vádlottat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. Császy Zsoltot mint bűnsegédet ítélték el a cselekmény miatt, és magánokirat-hamisításban is bűnösnek találták.

Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt felmentették a fenti vád alól. V. Bálint ügyvédet kétrendbeli közokirat-hamisítás miatt pénzbüntetésre ítélték, amely az összesen 600 ezer forint meg nem fizetése esetén fogházbüntetésre változik.

Az első-, a másod- és az ötödrendű vádlott védője felmentésért fellebbezett. Az ügyész az ítélet ötödrendű vádlottra vonatkozó részét tudomásul vette.

Az ügy előzménye, hogy az állam képviseletében eljáró MNV 2008. július 30-án kötött - egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő - telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel.

A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.