Infostart.hu
eur:
373.17
usd:
340.14
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
A group of cheerful small school kids in canteen, eating lunch and talking.
Nyitókép: Halfpoint/Getty Images

Tanórányi ebédszünetet, olcsóbb menzát az iskolákba! – javasolja a Magyar Közétkeztetők Szövetsége

A szervezet egy átfogó javaslatcsomagot dolgozott ki, melynek része a negyvenöt perces ebédidő, a menza áfájának csökkentése, illetve az alapanyagokra fordítandó minimum összeg is.

Az önkiszolgáló menzák, a kétféle menü közötti választás, a vitaminpultok és az infrastrukturális fejlesztések az elmúlt időszakban jelentősen javították a hazai közétkeztetés színvonalát a Magyar Közétkeztetők Szövetsége (MKSZ) szerint – számolt be róla az Index.

A szervezet közölte: nőtt a közétkeztetés legnagyobb szegmensét jelentő, összesen 1,2 millió embert ellátó bölcsődei, óvodai és iskolai menzák forgalma. Az egészséges táplálkozás népszerűsítése is hozott eredményt: van, ahol mintegy 15 százalékkal emelkedett a zöldség- és gyümölcsfogyasztás.

Az MKSZ szakmai vezetője, Feigl Edit úgy véli, az irány megfelelő, azonban

a minőség és az elégedettség további javításához jogszabály-módosításokra, több forrásra és szemléletváltásra is szükség lenne.

A szervezet által benyújtott javaslatcsomag kapcsán Trompler Ildikó, a Tisza Párt korábban dietetikusként dolgozó országgyűlési képviselője egy egységes, hosszú távú települési közétkeztetési program kidolgozását sürgette.

„A közétkeztetés az egészséges táplálkozás és életmód, a fenntarthatóság és a közösségek életminősége szempontjából kulcsfontosságú terület” – hangsúlyozta a képviselő, hozzátéve, hogy az egészséges és ízletes ételek biztosítása mellett erősíteni kell a helyi termelők, gazdálkodók és beszállítók szerepét, hatékonyabbá kell tenni a beszerzést és az üzemeltetést, valamint korszerűsíteni kell a konyhákat, figyelembe véve a fenntarthatósági szempontokat is.

A szövetség egyik legfőbb javaslata a jelenleginél hosszabb, 45 perces ebédszünet a tanulók számára – alsó tagozatban ehhez az időt a tanórák rövidítésével lehetne előteremteni.

Ez nemcsak a táplálkozás-egészségügyi célok teljesülését és a nyugodt étkezést garantálná, hanem a gyermekek jóllakottságérzetét is növelné. Emellett szorgalmazzák egy úgynevezett „ebédóra” bevezetését, amely a Nemzeti alaptanterv egészségnevelési céljaival összhangban tanítaná meg a fiataloknak a tudatos és egészséges táplálkozás alapjait.

Annak érdekében, hogy ne romoljon a gyermekeknek szánt ételek minősége, az MKSZ hatósági minimumösszeget határozna meg a beszerzett alapanyagokra. A felnőtt fekvőbeteg-ellátásban a napi négyszeri étkezés nyersanyagnormája 2007 óta változatlan: a fejenként előírt kötelező összeg mindössze nettó 550 forint, miközben a szakma szerint a tisztességes élelmezéshez ma már legalább nettó 1800-2000 forintra lenne szükség naponta.

A gyermekétkeztetésben jelenleg nincs semmiféle alsó korlát, amennyit minimálisan költeni kellene a tanulók ételadagjaira, ami miatta közbeszerzéseken szinte mindig a legalacsonyabb ár dönt, ez viszont olcsó, gyenge minőségű alapanyagok használatához vezet.

Pontosan emiatt a szövetség korcsoportonként kötelező nyersanyagnorma rögzítését kéri.

A szigorodó egészségügyi előírások is kihívást jelentenek sok esetben. A 2025 februárjában módosított rendelet szerint 2028 szeptemberétől 50-57 százalékkal kell visszafogni az ételek sótartalmát. A szakemberek rámutatnak: ezt a konyhák önmagukban képtelenek teljesíteni, ha a pékáruk és a húskészítmények alapanyagszinten nem válnak kevésbé sóssá, így a sikerhez az élelmiszeripar, az agrárpolitika és az egészségügy összehangolt fellépésére van szükség.

A Magyar Közétkeztetők Szövetsége a szakemberhiányra is felhívja a figyelmet: az OKJ 2020-as kivezetése után 2026 szeptemberéig nem indult diétásszakács-képzés az országban, noha a rendelet előírja ilyen szakember vagy dietetikus jelenlétét a speciális étrendek biztosításához. És bár az oktatás idén ősszel újraindult, az élelmezésvezetők felkészítése kritikus szinten maradt: a korábbi átfogó képzés 100 órára (nagyjából két hétre) zsugorodott, ami után a végzettek akár tízezer fős konyhákért és súlyos allergiások étrendjéért felelhetnek.

Az MKSZ a közétkeztetés áfájának, valamint az egészséges élelmiszerek forgalmi adójának csökkentését is szorgalmazza.

A szervezet szerint ezek az intézkedések további érdemi javulást hozhatnának a menzákon. Feigl Edit felhívta rá a figyelmet, hogy az egészséges élelmiszerek forgalmi adójának csökkentésével jelentősen mérséklődne a nyersanyagköltség. Ez még több egészséges, hazai alapanyag felhasználását és további fejlesztéseket tenne lehetővé.

Az MKSZ rávilágított, hogy amíg kereskedelmi éttermi étkezés áfakulcsa 2018 óta 5 százalék, az iskolai és szociális közétkeztetésé 27 százalék. Összehasonlításuk szerint a környező országokban és a nagyobb uniós tagállamokban az iskolai közétkeztetés adómentes, vagy a legalacsonyabb, legfeljebb 10 százalékos adókulcs alá tartozik.

A közétkeztetés áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentése változatlan nettó árak mellett 17,3 százalékkal mérsékelné a bruttó költségeket. Az MKSZ szerint ez a finanszírozó önkormányzatoknak, intézményeknek és a térítési díjat fizető szülőknek is jelentős könnyebbséget jelentene.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×