Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
A Duna a rendkívül alacsony vízállásnál Dunaszentbenedek közelében 2026. július 31-én.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

Szakértő: a magyarok pénztárcáját is elérheti az aszály, komoly drágulás fenyeget

Tartósan vízhiányos időszakba lépett Magyarország, ennek következményei már messze túlmutatnak a mezőgazdaságon és a vízgazdálkodáson. A szállítási költségek drágulása szinte elkerülhetetlen. A probléma forrásáról és a lehetséges megoldásokról Bíró Koppányt, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének főtitkárát kérdezte az InfoRádió.

A mostani szárazság rámutatott arra, mennyire kitett a Kárpát-medence a vízhiánynak. Ennek egyik oka, hogy az elmúlt harminc évben nem foglalkoztunk kellő alapossággal a problémával – fogalmazott az InfoRádióban Bíró Koppány, hozzátéve: a vízhiány következményei a mezőgazdaságot, az állattenyésztést, az energetikát, végső soron pedig a logisztikát is érintik, „ezért sürgősen foglalkozni kell a kérdéssel”.

Mint mondta, az aszály hatásait jól mutatja, hogy

  • a kukorica termésmennyisége az elmúlt öt évben több mint 50 százalékkal csökkent,
  • a belvízi kikötők áruforgalma ehhez kapcsolódóan pedig 60 százalékkal esett vissza.
  • Eközben az aszálykárral érintett terület nagysága 220 ezerről 500 ezer hektárra nőtt.

Ezek az adatok is jelzik, hogy komoly problémával állunk szemben, amelyre mielőbb megoldást kell találni – emelte ki a főtitkár.

A szövetség úgy gondolja, hogy elő kell venni ezt a témát, és le kell számolni azzal a korábbi idegenkedéssel, amely miatt „nem akartunk érdemben foglalkozni a vízgazdálkodás kérdéseivel”. Megjegyezte, hogy a Duna felső szakaszán például 34 vízlépcső található, ami alapvetően megváltoztatta a folyó vízmozgását. „Nem tehetünk úgy, mintha semmi sem történt volna, és minden a természetes állapotok szerint működne: alkalmazkodnunk kell a megváltozott körülményekhez.”

Németországban és Ausztriában is találhatunk jó példákat a vízgazdálkodási megoldásokra. Aki pedig közelebbi példát keres, látogasson el a Tisza-tóhoz, és nézze meg, milyen gazdag növény- és állatvilág alakult ki a kiskörei vízlépcső felvizén, a duzzasztott vízfelületen – mondta.

Bíró Koppány szavai alapján

az alacsony dunai vízállás jelenleg ellehetetleníti az érdemi áruszállítást a folyó magyarországi szakaszán,

mivel a hajók a kis merülési mélység miatt nem tudnak megfelelő mennyiségű árut szállítani. A vízhiány az energetikát is érinti: a paksi atomerőmű működésének biztosítása érdekében fenékküszöböt kellett építeni, ez azonban az adott folyószakaszon akadályozza a hajózást – tette hozzá, kiemelve: a Duna nemzetközi vízi út, ezért a hajózhatóság feltételeinek biztosítása az érintett országok feladata.

Kitért arra is, hogy a vízi szállítás a legkörnyezetkímélőbb és fajlagosan legolcsóbb áruszállítási módok közé tartozik. Ha kiesik a logisztikai lehetőségek közül, a közúti és a vasúti szállításra kell támaszkodni, amelyek drágábbak. Ez a gazdaság egészére hatással van: az alapanyagok behozatala is többe kerülhet, ami további károkat okozhat a logisztikán keresztül.

Egyelőre nem lehet megbecsülni, mekkora többletköltséget jelent majd mindez a végfelhasználóknak, de

az szinte biztos, hogy a drágulás a vásárlókhoz is eljut

– mondta a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének főtitkára, jelezve: ha a hazai termés nem fedezi a szükségleteket, a hiányzó gabonát külföldről kell beszerezni, ami többletszállítási és raktározási költségekkel jár. Az öntözés hiánya, illetve a termőterületek kiesése szintén növelheti a beszerzési kiadásokat. Ezek a költségek idővel összeadódnak, és fokozatos áremelkedéshez vezethetnek – magyarázta.

Bíró Koppány szerint a Duna felső szakaszán kiépített vízlépcsők miatt Magyarországon is szükség lenne hasonló beruházásokra. Úgy véli, legalább két vízlépcsőt kellene építeni: egyet Fajsznál, egyet pedig Adonynál. Bár a síkvidéki vízlépcsők építésének vannak ellenzői, szerinte megfelelő tervezéssel ezek a beruházások is megvalósíthatók. Ehhez nyugat-európai példákat és a vízépítő mérnökök tapasztalatait is érdemes lenne felhasználni.

A cél az lenne, hogy a visszaduzzasztott vízzel feltöltsék a csatornákat és a talajvízkészleteket, így a növények számára is elérhetővé váljon a víz a magyar vidéken – húzta alá. A főtitkár szerint ugyanis a víz körforgása szempontjából is kulcsfontosságú a megfelelő vízkészlet: ha kevés a víz, a párolgás is mérséklődik, így kevesebb nedvesség kerülhet vissza a légkörbe, ami tovább ronthatja a csapadékellátottságot.

Bíró Koppány arra figyelmeztetett, hogy az idei nyáron tapasztalt tartós meleg és száraz időjárás a Kárpát-medencében olyan légköri helyzetet alakított ki, amelyben kevés csapadékot hozó felhő érkezett a térségbe. Ha télen sem hullik elegendő csapadék, és jövőre ismét hasonló aszályos időszak következik, a vízhiány hatásai tovább erősíthetik egymást.

A cikk alapjául szolgáló interjút Gyulai Péter készítette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter kulcsfontosságú találkozóra utazik hétfőn

Az Európai Unió (EU) 2028 és 2034 közötti költségvetése, valamint a részt vevő országok kölcsönös gazdasági kapcsolatai is terítékre kerülnek a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján, amelyet kibővített formátumban, Christian Stocker osztrák kancellár részvételével tartanak hétfőn.
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×