Csendes Olivér a Balaton Aktív Turisztikai Fejlesztési Program bemutatóján hangsúlyozta, hogy augusztus elsejei kinevezése óta több mint 80 szakmai szervezettel, 11 témában egyeztetett. A turizmusfejlesztést úgy kell kialakítani, hogy az a térségekben megerősített önszerveződésekre támaszkodó együttműködésen alapuljon, eredményeként először is a lakosság járjon jól, és a vállalkozók is sikeresek legyenek – mondta az MTÜ vezetője.

Nagy Júlia, az Innotime Hungary Kft. ügyvezetője elmondta: a Balaton Aktív Turisztikai Fejlesztési Program 150 turisztikai szolgáltatóval készített interjúra, lakossági és turisztikai kutatásokra, valamint önkormányzatok, szakmai szervezetek, kutatóintézetek és erdőgazdaságok és nemzeti parkok bevonásával zajló egyeztetésekre épül.

A program hét kiemelt fejlesztési területet jelöl ki:

1. az aktív turisztikai főhálózat minőségének javítását és fenntartását,
2. vízitúra- és kishajós megállópontok fejlesztését,
3. aktív turisztikai kapuk kialakítását, ahol pihenésre, mosdóhasználatra, vízvételre, egészségügyi ellátásra és közösségi közlekedési platformok használatára is lehetőség van,
4. foglalható túracsomagok létrehozását,
5. szolgáltatói minősítési rendszer bevezetését,
6. a Balaton Aktív Adatplatform kialakítását, valamint
7. a látogatói terhelés, a természetvédelem és a klímaalkalmazkodás összehangolt kezelését.

Hangsúlyozta, a Balaton következő turisztikai szintlépését nem az új attrakciók, hanem a meglévő kínálat minőségi működtetése, az adatvezérelt irányítás és a hosszú távú együttműködés alapozhatja meg.

A stratégia kiemelt figyelmet fordít a nem vízparti települések bevonására, a szezonalitás mérséklésére és a természeti értékek megőrzésére. A 2035-ig megfogalmazott jövőkép négy meghatározó pillére a fenntarthatóság, a partnerség, a minőség és az adatvezérelt működés – mondta.