Minket is meglepett az eredmény, mivel van egy diskurzus a publikumban erről, hogy a mai gyerekek mindig rosszabbak lennének valamiben, türelmetlenebbek, esetleg problémásabbak, és ennek szerettünk volna utánajárni, hogy ez vajon tényleg így van-e – mondta el Vekety Boglárka, a tanulmány egyik szerzője, hozzátéve:

a jelenséget a szociálpszichológia az „ezek a mai gyerekek...” hatásként írja le. Ebben rengeteg szerepük van a különböző gondolkodási és emlékezeti torzításoknak,

amik érintenek mindenkit. „Például hajlamosabbak vagyunk azt gondolni, hogy a mi kvalitásaink, tulajdonságaink igazak az egész generációnkra, és ezért belefutunk különböző általánosításokba” – mondta. Ezek tipikus gondolkodási hibák, és ezért gondolhatják sokan, hogy a mai gyerekek mások valamiben, mint a korábbi generációk.

„Mi az egész hatást úgy vizsgáltuk, hogy összegyűjtöttünk olyan populáció alapú, reprezentatív mintákat az egyes országok lakosságára nézve, amik hűen tükrözték az adott ország lakosainak az összetételét mindenféle szocioökonómiai csoportból, mindenféle korcsoportban 1-től 18 éves korig. 175 ilyen mintával dolgoztunk összesen. Fontos, hogy nem csak a diagnosztizált gyerekek kerültek bele, hanem olyan problémákat vizsgáltunk, amik az úgynevezett „diagnosztikai küszöb” alatti mértéket öltöttek, tehát az átlagos „problémásságot” néztük a gyerekpopulációkban” – mondta el a kutató.

A kutatás eredményei szerint az összesített „tünetterhelés” nem változott, viszont bizonyos problémák, például a szorongás, gyakoribbá váltak a mai gyerekek körében.

A szorongás a kamaszkorú gyerekek szülei szerint nőtt leginkább – viszont itt fontos megemlíteni, hogy az önbevallás és a tanári bevallás ezt nem támasztotta alá, tehát ott nem tapasztalhatunk ilyen növekedést – fogalmazott a szakértő, aki szerint talán magyarázatként szolgálhat, hogy az agresszió és a szabályszegő viselkedés viszont csökkenő tendenciát mutatott.

Tehát

az elmúlt 40 év alatt az agresszió csökkent, a szorongás pedig nőtt.

Talán ez egy fontos változás az elmúlt 40 év alatt, hogy inkább magukban tartják a gyerekek a feszültségeket, amik szorongásos tünetek formájában jelentkezik, viszont úgy tűnik, hogy kevésbé agresszívek, kevésbé ontják ki magukból a feszültséget a külvilágban – fogalmazott.

Összességében tehát nem lehet elmondani, hogy nagyobb vagy több problémájuk lenne a mai gyermekeknek, mint negyven évvel ezelőtt, inkább csak más típusú nehézségekkel küzdenek. Felmerül a kérdés, hogy akkor másképp kell-e nekik segíteni, mint a korábbi generációknak.

„Fontos lenne, hogy korcsoportokra szabottan segítsünk, attól függően, hogy melyik korcsoportnál milyen problémákat találtunk leginkább növekedő tendenciát mutatónak, és ott aszerint történjenek beavatkozások, programok, vagy akár a pedagógusok támogatása” – mondta el Vekety Boglárka, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara friss tanulmányának egyik szerzője.

A cikk Barkóczi Bence interjúja alapján készült.

Korábban az InfoRádió Aréna című műsorában Steigervald Krisztán generációkutató beszélt a generációk gondolkodásmódjának, alapélményeinek különbözőségéről.