„Nagyon megnőtt a bejelentések száma az elmúlt időszakban, ami annak köszönhető, hogy a Duna és más vizek alacsony vízállása miatt felszínre kerültek azok a területek, földrészek, ahová eddig a járókelők, civilek eddig nem nagyon mentek” – mondta az InfoRádióban Czető Roland főhadnagy, az MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred Tűzszerész Műveleti Főnökségének főnökhelyettese. Hozzátette, ezek a területek eddig víz alatt voltak, így nem volt rá esély, hogy bárki megtalálja az eddig is ott nyugvó robbanóeszközöket.

A legtöbb bejelentés a Duna teljes hosszáról érkezett, a folyó mentén mindenhol nagy számban kerültek elő a mederből robbanóeszközök vagy annak látszó tárgyak. A többi vízterület, például a Balaton vagy a Tisza környéke nem volt ennyire súlyosan érintett a szakember szerint, bár ott is találtak ilyen eszközöket, de jelentősen kisebb számban. A főhadnagy szerint

mindenféle típusú és korú robbanóeszközt találtak, így tüzérségi lövedékeket, tüzérségi gránátokat, kézigránátokat, aknavető-gránátokat.

A túlnyomó többségük a második világháborúból származik, de találtak ennél régebbi első világháborús, sőt, még annál régebbi eszközöket is, például középkori ágyúgolyót. Megjegyezte, vannak tehát még a tűzszerészek számára is érdekes leletek.

Czető Roland hangsúlyozta: hiába a vízben, iszapban eltöltött évtizedek, ezek a robbanótestek ma is ugyanúgy veszélyesek lehetnek, hiszen a bennük található robbanóanyag továbbra is képes lehet a detonációra. A gyújtószerkezetük is éles lehet, ami képes kiváltani ezeknek a tárgyaknak a robbanását.

Az MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred Tűzszerész Műveleti Főnökségének főnökhelyettese elmondta,

ha valaki ilyen robbanótestet vagy annak látszó tárgyat talál akár valamilyen víz medrében, akár kerti munka vagy bármilyen más tevékenység közben, akkor kötelessége hívni a 112-es segélyhívó számot és bejelenteni a dolgot.

Ezt követően a rendőrség fog először a helyszínre érkezni, és ellenőrzi, hogy a bejelentés valós volt-e. Ők értesítik ezután a tűzszerész ügyeletet, és az erre kijelölt elem megszervezi majd a tűzszerész munkára kirendelt járőröknek a feladatát.

Miután a tűzszerész járőrök is megérkeztek, meggyőződnek róla, hogy biztonságos a helyszín, senki illetéktelen nem tartózkodik a közelben, és csak ezután kezdik el meghatározni a robbanó szerkezet pontos típusát, illetve annak veszélyességi fokát. Ez utóbbitól függ majd a következő lépés, hiszen ha a tárgy szállítható állapotban van, akkor a megsemmisítésre később kerül sor.

Ha viszont a szakértő úgy ítéli meg, hogy a szerkezetet veszélyes lenne szállítani vagy tárolni, úgy az arra kijelölt vagy alkalmas legközelebbi területen lesz megsemmisítve

– részletezte Czető Roland főhadnagy. Kiemelte: ha valaki robbanóeszköznek látszó tárgyra bukkan, ahhoz tilos hozzányúlni, mozgatni, hanem az imént leírt protokollt kell követni.

A cikk alapjául szolgáló interjút Janovitz Bálint készítette.