A tárca felidézte: 2026 februárjában az akkori szakminiszter hét szénhidrogén-terület koncesszió keretében történő kutatására, kitermelésére, hasznosítására írt ki nyilvános pályázatot. A májusban benyújtott jelentkezések kiértékelése lezárult.

A legalább húsz évre szóló koncessziók megadásáról a törvényi rendelkezések szerint, a bíráló bizottság javaslata alapján már a gazdasági és energetikai miniszter döntött az importkitettségek csökkentése érdekében - ismertették.

A jogelőd tárca által meghirdetett hétből három helyszínre nyújtottak be érvényes pályázatokat.

• A baracskai területen az MVM Upstream Energy Zrt.,
• Békéscsabánál és Nagylengyel-Nyugati lelőhelyen pedig a Mol Upstream Zrt. láthat majd munkához.

A Bácsalmás, Kisköre, Tiszacsege és Tiszalök területekre szóló további eljárások eredménytelenül zárultak – jelezte a minisztérium.

A bányászati koncessziós szerződéseket az eredményhirdetést követő 90 napon belül meg kell kötni. A határidő egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal hosszabbítható meg.

A hatályos koncessziós szerződések alapján jelenleg kilenc, míg a koncesszión kívül további két területen folyik szénhidrogén kutatása, feltárása Magyarországon.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) adatszolgáltatása alapján 2026 első felében gázból 962 ezer köbmétert, olajból 576 ezer tonnát hoztak felszínre a hazai lelőhelyeken.

A magyarországi mezőkből származó kőolaj mennyisége az elmúlt években ismét 1 millió tonna felett alakult. Az időarányos előrehaladás szerint ez a szint idén is teljesíthető. Földgázból közel 2 milliárd köbmétert termeltek ki belföldön 2025-ben. Ez a mennyiség a tavalyi lakossági felhasználás több mint 60 százalékának felel meg.

A költségvetésnek eddig több tízmilliárd forint bevétele származott koncessziós díjakból és bányajáradékokból. A hazai ásványkincsek hasznosításával csökkenthető a külső kitettség, így erősödhet az ellátás biztonsága – írta közleményében a minisztérium.