Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Hungarian forint money, Woman clutching a handful of banknotes, Large denominations, Inflation and financial situation in Hungary
Nyitókép: Andrzej Rostek/Getty Images

Sokkal nagyobb béremelés kellene? De ilyen gazdasági pálya mellett? – Érvek pro és kontra

Elkezdődtek a jövő évi minimálbér-tárgyalások. A munkaadói oldal szerint a minimális GDP-növekedés mellett nem lesz tartható a még korábban kialkudott 14 százalékos minimálbéremelés, míg a szakszervezetek szerint a célnak annak kellene lennie, hogy a minimálbér elérje a bruttó átlagkereset 50 százalékát.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban felidézte: a 2024-es megállapodás makrogazdasági adatokhoz kötötte a bérpályát, ez alapján a minimálbér 2025-ben 9, 2026-ban 13, 2027-ben pedig 14 százalékkal emelkedett volna, de már idén is csak 11 százalékos emelésre volt mód.

„Tehát a munkaadók, munkavállalók és a kormányzat is makrogazdasági számokhoz, adatokhoz, tényekhez kötötte ennek a megvalósulását. Úgy indul a bérmegállapodás, hogy megállapítja: az a célja, hogy a gazdasági növekedés eredményeiből a társadalom minél nagyobb része részesülhessen. Tehát az egész bérmegállapodás dinamikus gazdasági növekedésen és vállalati termelékenységjavuláson alapul. Ez a bérmegállapodás a 2025-ös évre 3,4 százalékos GDP-növekedést, 2026-ra 4,1 százalékosat, jövőre pedig 4,3 százalékosat vetített előre” – tette hozzá.

Perlusz László szerint ezekből semmi sem teljesült. Tavaly mindössze 0,3 százalékra nőtt a GDP Magyarországon, de idén sem fogja elérni a 2 százalékot.

„Ha a hormuzi válságot, az energiaválságot, a mezőgazdaságban a rendkívül aszályt is figyelembe vesszük, akkor ez inkább 1-1,5 százalék lesz idén, tehát a bérmegállapodás dinamikus gazdasági növekedési része nem teljesül. Ez teljesen más pálya, nem egy apró korrekció. Inflációban még jók vagyunk, hiszen a 3 százalék körüli inflációt teljesíteni fogjuk, sőt, véleményünk szerint jobb is lehet. Nagyon jó volna, ha ezt a bérmegállapodást igazán a valósághoz tudnánk igazítani. Ha tartósan túlfeszítjük a húrt, akkor az lesz a gazdaság válasza, hogy szűkül a gazdaság, a munkahelyek, nagyon sok vállalkozás nem fogja bírni a tempót, és bezár” – figyelmeztetett.

A munkavállalók

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke emlékeztetett: az eredeti megállapodás fő célja az volt, hogy a minimálbér elérje a bruttó átlagkereset 50 százalékát.

„Tudjuk, hogy ehhez – főleg az idei év miatt is – a megállapodásban rögzített értéknél magasabb szintű minimálbér-emelésre lenne szükség. Viszont ha Magyarország tényleg komolyan gondolja azt, hogy az európai irányelvnek megfelelően növekedjenek a minimálbérek, illetve érjék el az abban foglalt értékeket, akkor további intenzív, jelentős növekedésre volna szükség” – fogalmazott az InfoRádióban Zlati Róbert. Szerinte így lehetne elérni, hogy Magyarország ne az Európai Unió sereghajtója legyen.

Reméli, hogy az új kormánynak megvannak erre a szándékai.

Szerinte nem szabad megfeledkezni a garantált bérminimumról sem, illetve a minimálbér felett keresők tömegéről. A Magyar Szakszervezeti Szövetség mindig kiállt amellett, hogy amíg nincs más rendszer Magyarországon, nincsenek ágazati megállapodások, ágazati bértarifák, addig fenn kell tartani, és megfelelő értéken tartani ezeket a bérszinteket.

A cikk Kalapos Mihály riportja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már kimutatható, hogy az újabb generációk képességeit rontották az okoseszközök

Már kimutatható, hogy az újabb generációk képességeit rontották az okoseszközök

Most első alkalommal fordulhat elő, hogy egy fiatal generáció bizonyos képességekben rosszabbul teljesít, mint a szülei korosztálya – mondta Pöltl Ákos. A Semmelweis Egészségfejlesztési Központ digitális gyermekvédelmi szakértője a Kék Bolygó podcastban arról beszélt, hogyan befolyásolhatja a túlzott okostelefon-használat a gyerekek idegrendszeri fejlődését, figyelmét és tanulási képességeit.

Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Donald Trump többször is felvetette Grönland megszerzésének lehetőségét, ami jelentősen felgyorsította az Európai Unió Északi-sarkvidéki szerepvállalását. A transzatlanti feszültségekre válaszul Brüsszel erősítette együttműködését Norvégiával és Izlanddal. A térségben ezalatt Oroszország és Kína is igyekszik növelni befolyását. Németh Viktóriát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatóját kérdezte az InfoRádió.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×