Bejegyzésében Tanács Zoltán felidézte, hogy a Fidesz 2012-ben bezáratta a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetet (VITUKI), mert feleslegesnek ítélte, és nem akarta tovább finanszírozni a működését.

A miniszter azt írta, évtizedeken keresztül a VITUKI volt a magyar vízgazdálkodás legfontosabb tudományos, mérnöki és információs központja, amely összekapcsolta a folyamatos mérést, az adatgyűjtést, az alap- és alkalmazott kutatást, a modellezést, az árvízi és vízjárási előrejelzéseket, a vízminőség vizsgálatát és az állami döntések tudományos előkészítését.

Az elmúlt években nagy hasznát vehettük volna egy vízgazdálkodással és aszállyal, a kapcsolódó kockázatokkal és megoldásokkal foglalkozó intézetnek – tette hozzá Tanács Zoltán.

Mint emlékeztetett,

a megszüntetés idején komoly szakmai vita alakult ki, a kritikus vélemények szerint megszűnt a magyar vízügyi kutatás integrált intézményi központja.

A VITUKI szakemberei, feladatai és adatvagyona különböző szervezetekhez kerültek, részben szétszóródtak – magyarázta a miniszter.

„Ma olyan önálló, átfogó, multidiszciplináris és tartós állami vízgazdálkodási kutatóintézet, amely a hidrológiától a vízminőségen, a felszín alatti vízkészleteken, a vízépítésen, az energetikán és az ökológián át a gazdasági és társadalmi kérdésekig egy intézményben fogja össze a feladatokat, nincs” – tette hozzá.

Úgy folytatta:

a következő évtizedekben Magyarország biztonsága egyre nagyobb mértékben függ majd attól, hogy mennyi a víz, hol található, milyen a minősége, hogyan lehet megtartani, és milyen tudományos alapokon hoznak róla döntéseket.

Szükség van egységes víztudományi adatpolitikára, hosszú távú kutatási programokra, modern mérési és modellezési infrastruktúrára, valamint olyan intézményre vagy intézményi rendszerre, amelynek egyértelmű felelőssége van Magyarország vízkészleteinek tudományos feltárásáért – olvasható a bejegyzésben.