A parlament 180 igennel, nem szavazat nélkül és 8 tartózkodás ellenében fogadta el Melléthei-Barna Márton (Tisza) által benyújtott javaslatot.

Az indoklás alapján a felülvizsgálatba a nyilvánosságot, kiváltképpen az e tárgykörrel foglalkozó,

tudományos kutatásokat végző szakembereket is be kell vonni.

A bizottságot pedig azért állítják fel, hogy konkrét javaslatokkal segítse a minősítők felülvizsgálati tevékenységét, illetve erről a nyilvánosságot is tájékoztassa.

A testület 13 tagból, az elnökből, 8 ellenzéki civil szakértőből, valamint 4, a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó vagy egyéb nemzetbiztonsági gyakorlattal, illetve szakismeretekkel rendelkező tagból áll majd. 2 civil szakértő személyéről az ellenzéki pártok állapodnak majd meg.

A parlament döntése alapján a bizottság minden tagja számára kötelező lesz a nemzetbiztonsági ellenőrzés.

A civil szakértők az elnökkel és a szolgálatok által jelölt tagokkal ellentétben díjazásban részesülnek a munkájukért.

Döntések még

Felfüggesztik a pedagógusok teljesítmény értékelését

Az Országgyűlés 135 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 53 tartózkodás mellett szavazattal elfogadta azt a tiszás képviselők által benyújtott törvényjavaslatot, amely kimondja, hogy a 2025/2026-os tanévben a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere nem alkalmazható. A javaslat indoklása szerint a pedagógusok számára a korábban kialakított teljesítményértékelési rendszer nem megfelelő, az sem a modern neveléstudomány értékeit nem tükrözi, sem a valós teljesítmény mérésére nem alkalmas. Az előterjesztők szerint olyan új teljesítményértékelési rendszer kialakítása indokolt, amely az érintett szakmai és érdekvédelmi szervezetek bevonásával, szakmailag megalapozott módon biztosítja a pedagógusok és a munkájukat közvetlenül segítő foglalkoztatottak teljesítményének valós és méltányos értékelését. Az új rendszer kialakításáig indokolt felfüggeszteni a hatályos szabályok alkalmazását. A törvényjavaslat rendelkezik arról az átmeneti időszakról, amely alatt a teljesítményértékelésre vonatkozó kötelezettséget nem kell teljesíteni, valamint hatályon kívül helyezi a teljesítményértékelés részletszabályait tartalmazó miniszteri rendeletet is.

Elfogadták az egyes pénzügyi szektort érintő törvények módosítását

A képviselők 182 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 6 tartózkodás mellett elfogadták az egyes pénzügyi szektort érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló javaslatot. A javaslat célja egyes, főként tőkepiaci tárgyú törvények kisebb jogharmonizációs célú módosítása, amelynek révén a nyilvános tőkepiacok vonzóbbak lehetnek az vállalkozások számára, hiszen észszerűbbé és egyszerűbbé válnak a tőzsdei bevezetés alatt álló és a már tőzsdei vállalatokra vonatkozó szabályok.

Elfogadták a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvény módosításáról, valamint a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló törvényt

Az Országgyűlés 136 igen, 1 ellenszavazat és 51 tartózkodás mellett elfogadta a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról (MFB) szóló törvény módosításáról, valamint a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló törvény hatályon kívül helyezéséről szóló javaslatot. A javaslat parlamenti vitájában elhangzott: meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a kormány által hazahozott uniós források eljussanak az emberekhez. A fő cél a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) források lehívása és a hazai gazdaság szolgálatatába állítása, annak biztosítása, hogy minden közpénzt átláthatóan, ellenőrizhetően és valódi gazdaságfejlesztési célokra használjanak fel. A források felhasználásának érdekében megemelik az MFB tőkéjét, a tőkeemelésre irányuló intézkedések feltétele pedig a bank irányítási reformja. Vállalják az MFB Zrt. kormánytól független új működési modelljét, a zrt. működésének átláthatóságának kialakítását, a pénzügyi közvetítők és alapkezelők nyílt, nyilvános, versenysemleges kiválasztását, az RRF források célhoz kötött felhasználását, valamint a folyamatok rendszeres, független könyvvizsgáló által történő átvilágítását. Emellett kikerülnek a törvényből azok a rendelkezések, amelyek lehetővé teszik, hogy a kabinet kormányhatározattal állapítson meg feladatokat az MFB Zrt. számára. A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülésére szolgáló, egyszeri hitelnyújtásról szóló törvényt is.