Egyre többször halljuk, hogy az emberek azt mondják: eltűnnek az évszakok, nincs tavasz, nincs ősz. Erről is kérdezte az InfoRádió Lakatos Mónikát, a HungaroMet éghajlatkutatóját, a Magyar Meteorológiai Társaság elnökét az Aréna című műsorban.

Valóban azt látjuk, hogy az év egyre inkább kettébontható egy téli félévre és egy nyári félévre.

Nagymértékben melegszenek a májusok is, júniusok is, az átmeneti évszakok hónapjai már kezdenek hasonlítani a nyárra: a május egyre inkább hasonlít a júniusra, nagyon gyakran már májusban kialakul egy komoly hőhullám, szeptemberben pedig még tart egy hőhullám. Sőt az is előfordul, hogy augusztus végén lezárul egy komolyabb hőhullám, és szeptemberben még újra ki tud egy alakulni. Tehát a május és a szeptember egyértelműen nyárias jelleget kezd ölteni – mondta az éghajlatkutató.

Ami a jövőt illeti, az, hogy milyen mértékű lesz a felmelegedés, hogy mennyivel nő meg a hőhullámos napok száma, az attól függ, hogy az emberi tevékenység hogyan alakul – fogalmazott, hozzátéve: különböző éghajlatváltozási forgatókönyvek mentén futtatják ezeket a modelleket.

A pesszimista forgatókönyv esetén jóval több hőhullámos nap várható a század közepére, végére:

• a század közepére akár közel 30 nappal is nőhet a hőhullámos napok száma országos átlagban, tehát ennyivel többször fordul elő, hogy a napi középhőmérséklet 25 fok fölötti.
• A század végére, tehát 2071–2100 átlagában ez már a 40 napot is meghaladhatja.

Azt nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ezekkel a klímamodellekkel 30 éves átlagokat, illetve azoknak a változását tudják becsülni. Tehát

annak ellenére, hogy a melegedés egyértelmű, ez nem lineárisan történik, tehát előfordulhatnak akár hosszabb, hűvösebb periódusok is

– hangsúlyozta Lakatos Mónika, a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

A szakértő a júniusi, júliusi hőmérsékletrekordokról is beszélt, és azt is elmondta: nem is a rekordok az igazán fontosak, hanem az, hogy ha tartósan és nagy területen magas a napi középhőmérséklet, hiszen ha mondjuk ez az érték 34 fok, az azt jelenti, hogy közel 40 fokos nappali maximumok és 30 fok fölötti vagy azt elérő éjszakai minimumok fordulnak elő, ami rendkívül megterhelő az emberi szervezet számára.

A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette, a teljes beszélgetést meghallgathatja alább.