Arra a kérdésre, hogy mit jelent az elsöprő többség, a politikus azt felelte, hogy számot nem szeretne mondani, „de valóban matematikai többség volt”.

Hallerné Nagy Anikó nem akart arról nyilatkozni, hogy a három jelölt között volt-e nő, ahogy arról sem, hogy mind a három jelölt jogász volt-e.

Az alelnök úgy fogalmazott, hogy Baka András volt az egyik „kiváló jelölt a nagyon-nagyon sok jó” jelölt közül. A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke kiváló szaktekintély, mind emberi előéletét, mind pedig szakmai múltját tekintve fantasztikusan jó jelölt – emelte ki. Baka András személye garancia arra, hogy az alkotmányozási folyamatban az ország érdekeit szem előtt tartva, nem pedig a pártok érdekeit figyelembe véve fog munkálkodni, és meg tudja testesíteni azt a nemzetegyesítő erőt, amit mindig is elvártunk egy köztársasági elnöktől – fogalmazott.

Polgár Juditról, akinek a neve korábban szintén felmerült, úgy vélekedett, hogy valóban volt egy elhibázott kommunikáció ebben a kérdésben.

Polgár Judit is egy fantasztikus jelölt lett volna, de egyrészt nem vállalta el a felkérést, másrészt pedig nagyobb igény és nagyobb elvárás volt arra a társadalom részéről, hogy egy jogász szaktekintély kísérje végig ezt a folyamatot – fogalmazott.

Hallerné Nagy Anikót kérdezték arról is, hogy a Tisza Párt vezetésétől a frakció kapott-e bármilyen iránymutatást arra, hogy ők melyik jelöltet preferálják, amire válaszolva leszögezte, hogy „nem volt direkt irányítás”.

Azzal kapcsolatban is érdeklődtek nála, hogy az Országgyűlés hétfői ülésén a Mi Hazánk képviselői nem álltak fel, amikor a roma holokausztról emlékeztek meg a képviselők. Úgy fogalmazott, hogy tartalmilag nem szeretné minősíteni az esetet, azt inkább a házszabály alapján értelmezné. A megemlékezés és néma felállás egy olyan gyakorlat, aminek van egy keretrendszere, „a mai (...) nem illeszkedett ebbe” – tette hozzá. Közölte, hogy Toroczkai László frakcióvezető indítványozta, hogy ebben az ügyben hétfőn hívják össze a házbizottságot.

Amikor arra kérték, hogy minősítse tartalmilag az esetet, hangsúlyozta, miután éppen ebben a témában kérték a házbizottság összehívását, ezért „nem mehet előre”, amíg nem hallgatja meg a Toroczkai László indítványát.

Az alelnök teljesen más eljárásnak nevezte Baka Andrásnak Legfelsőbb Bíróság éléről és Sulyok Tamásnak a köztársasági elnöki pozícióból való elmozdítását. Hozzátette, hogy Sulyok Tamás maga írta alá az alaptörvény 17. módosítását, amivel július 20-án 0 órakor megszűnt a mandátuma.