Infostart.hu
eur:
393.27
usd:
339.87
bux:
122107.32
2026. március 21. szombat Benedek
Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő az MSZP és a Párbeszéd EP-választási eredményváróján Budapesten a Villányi úti konferenciaközpontban 2019. május 26-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Szanyi Tibor visszatérne a nagypolitika színpadára – „Egy képzavarral élve keresztet vethetünk az MSZP indulására”

Az MSZP korábbi alelnöke, parlamenti és EP-képviselője jó ideje már a saját pártjában, az ISZOMM-ban, vagyis az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalomban aktív, április 12-én azonban független jelöltként méretné meg magát a választáson.

Az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom a tavaly nyári kongresszusán úgy döntött, hogy nem indul pártként a 2026-os tavaszi parlamenti választásokon, nem kíván országos listát állítani – közölte az InfoRádióban Szanyi Tibor.

„Ez nemcsak formai döntés volt, komoly anyagi okai is voltak. Egy listaállítás több százmillió forintos projekt, ezt a mi pártunk képtelen vállalni ebben a mai agyonmediatizált és agyonpénzelt politikai világban. Pártként nem indulunk, viszont azt mondtuk, hogy ha van valamely párttagnak ambíciója indulni, azt mi maximálisan fogjuk támogatni, így nyitva hagytuk az egyéni indulás kapuját. Társaimmal is beszélgetve bennem az a döntés érlelődött meg, hogy márpedig legalább egy szimbolikus erővel mutatni kell a karizmatikus baloldal jelenlétét Magyarországon” – részletezte az MSZP korábbi élvonalbeli politikusa.

A kampányon kívül szerinte nehéz médiafigyelmet kivívni, ezért gondolta azt, hogy azon a helyen, ahol egyébként 2022-ben már egyszer jelölt volt, Budapest XVI. kerületében, most még egyszer megméreti magát.

„Ha az olimpiákhoz hasonlítom, nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel. Nyilván fontos az, hogy minél több szavazatot szerezzünk, de semmiféle olyan ambíciónk nincs, hogy nyerjük meg a körzetet. Ez abszolút reprezentatív jelenlét, igyekszünk tisztességgel végigcsinálni a kampányt” – tette hozzá.

Szanyi Tibor szerint nagyon eltorzult a baloldal szó köznapi értelmezése, ugyanis „a kormányerők előszeretettel neveznek baloldalnak mindenkit, akik tőlük eltérő politikát folytat”, és nem is csak a balra, hanem a jobbra állókat is így nevezik. „A Fidesznek minden más politikai mozgalom és párt baloldalnak tekinthető, ez azért össze tudja zavarni az emberek gondolkodását.” Innen indulva jellemezte a DK-t is, valódi liberális pártnak nevezve azt. Szerinte az ISZOMM attól karizmatikusan baloldali, hogy kapitalizmuskritikus, távlatilag is közösségi társadalomban gondolkodik.

Az MSZP-ről, egykori pártjáról is elmondta a véleményét; ismert, az MSZP a gyakorlatban még mindig lebegteti, hogy elindul-e a tavaszi választásokon: nem kis baloldali pártokban gondolkodna, hanem egy, a valódi baloldali szervezeteket összefogó összefogásban, ami eltér a 2022-estől, amelyben nem csupán baloldaliak voltak, egy ilyenben lett volna kiemelt helye az MSZP-nek, ha még tényleg baloldali lenne, vagy gondolkodna az induláson.

„Ha valaki 20-án akarja eldönteni, hogy 21-én elkezdi-e az aláírásgyűjtést, az nagyjából úgy néz ki, mintha eleve lemondott volna erről” – vélekedett. Nagyon meglepné, ha az MSZP mégiscsak belefogna a választási indulásba, „egy képzavarral élve keresztet vethetünk az MSZP indulására” – fogalmazott.

Azt is kommentálta, hogy esetleg a kormánypártoknak kedvezhet, hogy elindul.

„Akiket én meg tudok és meg kívánok szólítani, valóban a markáns, baloldali nézeteket valló emberek. Ezek a választópolgárok, ha szétesik a világ, akkor sem hajlandók nem baloldali pártra szavazni. Ha már egyáltalán elmennének szavazni baloldali ajánlat nélkül, előbb adják a Fideszre a szavazatukat, mint bárki másra” – mondta. A Fidesznek „a baloldali demagógiája” szerinte elég jól működik, itt a rezsivédelemre, a munkáshitelre célzott többek között.

Az ő választási jelenléte szerinte bővíteni fogja a szavazótábort, de semmiféleképpen nem fogja erősíteni sem a Fidesz, sem a Tisza, sem bármilyen másik ellenzéki párt törekvéseit, ilyen értelemben leginkább a Kutyapártéhoz hasonlít az ő indulása, támogatóik nem szavaznak át másra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor a CPAC budapesti rendezvényén: az európai demokrácia haldoklik

Megkezdődött az ötödik CPAC Hungary, amelyen olyan neves vendégek egész sora jelenik meg, mint Geert Wilders, a holland PVV elnöke, Mateusz Morawiecki, Lengyelország korábbi miniszterelnöke, Alice Weidel, a német AfD társelnöke, Santiago Abascal, a spanyol VOX elnöke vagy Javier Milei, Argentína elnöke. Donald Trump videóüzenete után a nyitóbeszédet Orbán Viktor magyar miniszterelnök tartotta.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ilyen rakétatámadás még nem volt: Irán új szintre lépett, miközben Amerika és Izrael nukleáris létesítményt bombázott - Híreink az iráni háborúról szombaton

Ilyen rakétatámadás még nem volt: Irán új szintre lépett, miközben Amerika és Izrael nukleáris létesítményt bombázott - Híreink az iráni háborúról szombaton

Donald Trump péntek este - a tőzsdék zárását követően - azt írta, hogy fontolgatja az Egyesült Államok Irán elleni háborújának fokozatos leépítését, mivel az amerikai hadsereg „nagyon közel” áll a kitűzött célok eléréséhez. Eközben az Egyesült Államok harminc napra felfüggesztette az iráni kőolaj tengeri vásárlására vonatkozó szankciókat, aminek célja az amerikai-izraeli-iráni konfliktus nyomán megugrott olajárak enyhítése. A lépések egyelőre nem hatották meg Iránt: a perzsa állam szombatra virradóra több ballisztikus rakétával támadta Izraelt, valamint egy az Indiai-óceánon található amerikai-brit katonai bázist is, ami nagy meglepetést okozott. Amerika és Izrael válaszul szombat reggel megtámadta a natanzi urándúsító létesítményt. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×