Ahogy azt korábban megígérte Lázár János, január 20-án nyilvánossá vált a közlekedési szabályok modernizálása céljából létrehozott új KRESZ tervezete. A dokumentum megtekinthető és véleményezhető az építési és közlekedési miniszter honlapján. A változások az eddig elhangzottak szerint legkorábban szeptembertől lépnének életbe.

A tárcavezető a Facebookon emlékeztetett, hogy a jelenleg hatályos KRESZ már 50 éves, ezt aktualizálni szükséges, mert jócskán kibővült az úthálózat, a városi közlekedés zsúfoltabbá és összetettebbé vált, többszörösére emelkedett a járművek száma, amelyek között új közlekedési eszközök is megjelentek. Változtak öt évtized alatt a közlekedők is, az élet ritmusa felgyorsult.

Emiatt másfél éve dolgoztak a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, hogy alapjaitól újraírják a KRESZ-t: 70 szervezet és 100 szakértő bevonásával, több száz szakértői egyeztetés keretében, több mint 1500 észrevételt, javaslatot dolgoztak fel, így az új KRESZ minden korábbinál szélesebb körű szakmai összefogás eredménye – írta Lázár János.

Az új KRESZ középpontjában a biztonságos közlekedés jegyében alapelv lesz a gyengébb közlekedő védelme az erőssebbel szemben, azaz minden közlekedőnek figyelnie kell a nála sérülékenyebb megóvására. Szabályozza az új törvény az új közlekedési eszközöket, keretek közé rendezi az elektromos rollerek közlekedését, megújítja a kerékpáros közlekedés szabályait, védi a környezetet és segíti a városi közlekedés fejlődését. A tárcavezető ígérete szerint egyszerűbb, egyértelműbb és érthetőbb szabályozás születik.

„Gyengébbek”, zebra, rollertípusok

A gyengébbek védelme kiemelt fontosságú, de kik is ők? Az új tervezet így fogalmaz: „akik az ütközés erejét felfogó, tompító karosszéria, biztonsági öv és légzsák védelme nélkül az úton közlekednek, ideértve a gyalogosként közlekedőket, a járművezetőként vagy utasként kerékpárral, különleges kerékpárral, motoros rollerrel, egyéb mikromobilitási eszközzel, két- vagy háromkerekű robogóval, kétkerekű motorkerékpárral, oldalkocsis motorkerékpárral, járműnek minősülő kerekesszékkel közlekedőket, valamint az állatot vezető személyeket”

A gyalogátkelőből hivatalosan zebra lesz, melynek meghatározása: az úttesten jelzőtáblával és útburkolati jellel kijelölt átkelőhely, amely, a gyalogosok elsőbbségét biztosítja.

Gépjárműnek nem minősülő személyes használatú jármű: a mikromobilitási eszköz, a járműnek minősülő kerekesszék, a motoros roller és a robogó tartozik ide.

Mikromobilitási eszköz: legalább egy keréken gördülő, az azt irányító személyt kizárólag állva szállítani képes motoros jármű, ide nem értve a motoros rollert.

A rollerek osztályozása

• motoros roller: legalább kétkerekű, egy tengelyén kormányzott, az azt vezető egy személyt kizárólag állva szállítani képes motoros jármű;
• kis teljesítményű motoros roller: olyan motoros roller, amely sík úton önerejéből 25 km/óra sebességnél gyorsabban nem képes haladni;
• nagy teljesítményű motoros roller: olyan motoros roller, amelynek a meghajtó motorja 1000 W-nál nagyobb névleges teljesítményű, vagy amely sík úton önerejéből 25 km/óra sebességnél gyorsabban képes haladni;

Bekerülhet a KRESZ-be több fontos tiltás: a kisebb rollerekkel tilos lenne utast szállítani, vezetőik nem fogyaszthatnának alkoholt, két- vagy több oszlopban pedig csak lakó-pihenő övezetben vagy a most bevezetésre szánt kerékpáros övezetben haladhatnának.

Az erős és gyors rollerek az eddigi segédmotoros kategória szabályai szerint közlekedhetnének, ami azt is jelentené, hogy csak 14 évnél idősebb, jogosítvánnyal rendelkező ember vezethetné őket, kizárólag motoros bukósisakban. Ezekkel sem lehetne utast szállítani, és legfeljebb 45 km/órával lehetne menni velük, vagyis jelentősen lassabban, mint amennyivel néhányan most repesztenek velük.

Minden motoros rolleren kötelező lenne a világítás használata korlátozott látási viszonyok esetén.

Robogók, kerékpárok sebességhatára

Robogóval se lehet száguldani:

a kétkerekű robogókkal legfeljebb 45 km/órás sebességet ír elő a tervezet.

Kerékpárral az alábbi sebességekkel szabadna közlekedni:

• gyalogoslétesítményen a mindenkori gyalogosforgalomhoz igazodva, de legfeljebb 10 km/óra sebességgel;
• lakott területen belül nem az úttesten kialakított kerékpáros létesítményen 20 km/óra megengedett legnagyobb sebességgel;
• egyéb esetekben a járműközlekedés általános szabályai szerint meghatározott sebességgel.

A járműnek nem minősülő eszközzel közlekedő gyalogos és a gyalogosnak minősülő eszköz a
mindenkori gyalogosforgalomhoz igazodva, de legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhet.

További sebességhatárok – jön-e a 140 km/óra?

Egyéb járművel vagy járműszerelvénnyel autópályán, autóúton és lakott területen kívül is 90 km/órával lehetne menni, ez némileg engedékenyebb a mostani szabályozásnál.

Személygépkocsival, motorkerékpárral, valamint 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó tehergépkocsival a megengedett legnagyobb sebesség:

1. autópályán 130 km/óra;
2. autóúton 110 km/óra;
3. egyéb közutak lakott területen kívüli szakaszain 90 km/óra;
4. lakott területen 50 km/óra.

Egyéb járművel vagy járműszerelvénnyel a megengedett legnagyobb sebesség:

1. autópályán 90 km/óra;
2. autóúton 90 km/óra;
3. egyéb közutak lakott területen kívüli szakaszain 90 km/óra;
4. lakott területen 50 km/óra.

Szerepel a KRESZ-ben a fenti megengedett legnagyobb sebességnél magasabb határ lehetősége is, így az útkezelők döntése alapján

• autópályán egyes szakaszokon 130 helyett akár 140 km/óra is vonatkozhatna az autókra, motorokra és kisteherautókra
• az autóutakon egyes szakaszokon 110 helyett akár 120 km/órával is közlekedhetne a legtöbb autó, motor és kisteherautó.

A szabályváltozásokkal részletesebben későbbi cikkeinkben foglalkozunk.