A demokrácia számára pozitív fejleményeket is jelenthet, de veszélyeket is rejt a demokratikus értékek érvényesülésére a közösségi média – mondta Török Bernát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének vezetője az InfoRádióban. A közösségi média ugyanis már nemcsak egyike a hírforrásoknak, hanem egyre több helyen az elsődleges hírforrás. A demokratikus párbeszéd formálódására óriási a befolyásuk emiatt.

Az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendelete jogi úton próbál kereteket szabni annak, milyen hatással van működésük a „demokratikus nyilvánosságra”. A szakértő négy ilyen hatást emelt ki, a teljesség igénye nélkül:

1. szélsőséges perszonalizáció – teljes mértékben személyre szabott tartalmat kínálnak a felhasználóknak
2. érzelmi polarizáció – ezt erősítik a társadalmi nyilvánosságban
3. tér a manipulatív technikáknak – például a választások integritásának sérelmében
4. dezinformáció

Mindemellett kiemelte a felhasználók kiszolgáltatottságát, hiszen egy ismeretlen logika alapján működő algoritmus szerint érkeznek a tartalmak számukra. Bár a transzparencia-követelmények már megvannak, az algoritmusokról kapott információkból nem igazán tárható fel, valójában hogyan működnek.

A kutatások alátámasztják, hogy az érzelmi reakciókat nagyobb eséllyel kiváltó, polarizáló tartalmak előnyt élveznek az algoritmusok működésében. Hozzátette, a felhasználók maguk is ráerősítenek a negatív hatásokra, mivel a tartalmakat lájkolják és megosztják.

Az érzelmi polarizáció már a demokráciát veszélyeztető módon erősödik

– értékelt Török Bernát. Mint mondta, a szolgáltatókat rá kell szorítani arra, hogy a demokratikus értékek figyelembevételével legyenek hatással a társadalmi nyilvánosságra, a felhasználókat pedig tudatosságra kell ébreszteni, hiszen a demokrácia minősége elsősorban rajtuk múlik.