Zambó Péter kiemelte, az elmúlt egy év rekord gím-, muflon- és dámtrófeái is bizonyítják a magyar vadgazdálkodás sikeres élőhelyfejlesztési, állományszabályozási, korszerű szakmai és génmegőrzési erőfeszítéseinek eredményességét.

Hangsúlyozta, a vadfajok megújuló természeti erőforrást jelentenek, melyek bölcs hasznosítása alapvető fontosságú az ökoszisztéma fenntartása érdekében. Maga a vadászat ennek a fenntarthatósági szemléletű vadgazdálkodásnak a fontos és nélkülözhetetlen eszköze.

Hazánk vadállománya kiemelkedő természeti kincs, melyet meg kell őriznünk a jövő generációi számára. Fontos, hogy egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállományt tartsunk fenn, legyen szó akár a nagy-, akár az apróvadfajokról - húzta alá.

Hozzátette: éppen ezért az ökológiai ismeretekre alapozott vadgazdálkodás során a biodiverzitás megőrzését, az élőhelyek fokozott védelmét, a mennyiségi szemlélet helyett a minőségi szabályzást, a fenntartható gazdálkodást kívánják megvalósítani.

A vadászat szabadidős jelentőségén túl az ökoszisztéma fenntartásának, egészségének, működőképességének, és elsősorban a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának fontos biztosítéka - mondta Zambó Péter.

A kihívásokról és a jövőbeni feladatokról szólva közölte, a hatékony és összehangolt védekezésnek köszönhetően a ragadós száj- és körömfájásjárványt nagy áldozatok árán sikerült megfékezni, ezért a vírus a nagyvadállományban nem jelent meg.

Kitért arra: az évről évre fokozódó aszályhelyzet miatt elkerülhetetlen feladat a vadászterület hidrológiai viszonyainak javítása. Ez szemléletváltást igényel a vadgazdálkodóktól is.

"Meg kell tanulnunk alkalmazkodni, és olyan vadállományt nevelni, amely maga is alkalmazkodóképes, összhangban él a környezetével. Az alkalmazkodás érdekében a vadgazdálkodóknak együtt kell gondolkodniuk az agrárium és a társadalom szereplőivel, hogy a természeti erőforrásokat hatékonyan elosztva tudjunk megoldást találni a klímaváltozás kihívásaira" - tette hozzá a közlemény szerint Zambó Péter.