Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Katonai tiszteletadással ünnepélyesen felvonják, majd félárbócra engedik a nemzeti lobogót az aradi vértanúk kivégzésének 176. évfordulóján az Országház elõtti Kossuth Lajos téren 2025. október 6-án.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

Egység és megosztottság – így emlékeztek meg a parlamentben az Aradi vértanúkról

A nemzet 1848-as egysége és 2025-ös megosztottsága egyaránt felbukkant az Országgyűlésben, amikor a képviselők az aradi vértanúkra emlékeztek.

2001 óta a magyar nemzet gyásznapjára emlékezünk október 6-án: 1849-ben ezen a napon végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvéd főtisztjét, Pesten pedig Batthyány Lajost, aki az első alkotmányos, felelős magyar kormány miniszterelnöke volt az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc első szakaszában, 1848. március 17-től október-2-ig.

Katonai értelemben a forradalom és a szabadságharc elbukott, a túlerő legyőzte nemzeti küzdelmünket, de a nemzet egységgé kovácsolódott, ezen egység nélkül pedig nem jöhetett volna létre később a nemzeti függetlenséget részben visszaszerző kiegyezés – mondta napirend előtti felszólalásában Molnár Zsolt szocialista képviselő.

Azt vetette a fideszes képviselők szemére, hogy pártpolitikai célokra is felhasználják a nemzeti ügyet, ami Molnár Zsolt szerint nem helyes. „A választók döntenek sok kérdésről, de egyszer a történelem is meg fog ítélni mindnyájunkat, akik ebben a Házban beszéltek. Érdemes lenne azért tenni, hogy külföldön ne az a kép alakuljon ki a magyarokról, hogy önmagukkal sem értenek szót és gyűlölik egymást” – hangsúlyozta a szocialista képviselő. Szólt arról is, hogy a szabadság – amiért nagyon sokan életüket adták a magyar történelemben – nem csak azt jelenti, hogy bármit elmondhatunk, amit gondolunk.

„A szabadság megfogalmazása szerint azt is jelenti, hogy figyelünk egymásra, és nem feltételezzük mindig a legrosszabbat a másikról.

A nemzet nem kisajátítható” – zárta gondolatait Molnár Zsolt.

Ebben a kérdéskörben érdemes a közös pontokat keresni – kezdte válaszát Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Úgy értékelt, hogy a magyar nemzetpolitikai kérdésekben 2010 előtt nagyon sok vitatható megnyilvánulást tett a baloldal.

„A mai napig sajnos vannak olyan hangok a baloldalon, akik vitatják a határon túli magyar közösségnek a helyét és szerepét a magyarság életében” – emlékeztetett az államtitkár. Hangsúlyozta: a magyar nemzet akkor lehet erős, ha a határon túli magyar közösségek is erősek. „A török kor óta a legismertebb magyarok mind szabadságharcosok voltak, nem véletlen, hogy kényesek és érzékenyek vagyunk a szabadságunk korlátozására tett kísérletekre” – hívta fel a figyelmet a miniszterhelyettes az Országgyűlésben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×