Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Katonai tiszteletadással ünnepélyesen felvonják, majd félárbócra engedik a nemzeti lobogót az aradi vértanúk kivégzésének 176. évfordulóján az Országház elõtti Kossuth Lajos téren 2025. október 6-án.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

Egység és megosztottság – így emlékeztek meg a parlamentben az Aradi vértanúkról

A nemzet 1848-as egysége és 2025-ös megosztottsága egyaránt felbukkant az Országgyűlésben, amikor a képviselők az aradi vértanúkra emlékeztek.

2001 óta a magyar nemzet gyásznapjára emlékezünk október 6-án: 1849-ben ezen a napon végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvéd főtisztjét, Pesten pedig Batthyány Lajost, aki az első alkotmányos, felelős magyar kormány miniszterelnöke volt az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc első szakaszában, 1848. március 17-től október-2-ig.

Katonai értelemben a forradalom és a szabadságharc elbukott, a túlerő legyőzte nemzeti küzdelmünket, de a nemzet egységgé kovácsolódott, ezen egység nélkül pedig nem jöhetett volna létre később a nemzeti függetlenséget részben visszaszerző kiegyezés – mondta napirend előtti felszólalásában Molnár Zsolt szocialista képviselő.

Azt vetette a fideszes képviselők szemére, hogy pártpolitikai célokra is felhasználják a nemzeti ügyet, ami Molnár Zsolt szerint nem helyes. „A választók döntenek sok kérdésről, de egyszer a történelem is meg fog ítélni mindnyájunkat, akik ebben a Házban beszéltek. Érdemes lenne azért tenni, hogy külföldön ne az a kép alakuljon ki a magyarokról, hogy önmagukkal sem értenek szót és gyűlölik egymást” – hangsúlyozta a szocialista képviselő. Szólt arról is, hogy a szabadság – amiért nagyon sokan életüket adták a magyar történelemben – nem csak azt jelenti, hogy bármit elmondhatunk, amit gondolunk.

„A szabadság megfogalmazása szerint azt is jelenti, hogy figyelünk egymásra, és nem feltételezzük mindig a legrosszabbat a másikról.

A nemzet nem kisajátítható” – zárta gondolatait Molnár Zsolt.

Ebben a kérdéskörben érdemes a közös pontokat keresni – kezdte válaszát Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Úgy értékelt, hogy a magyar nemzetpolitikai kérdésekben 2010 előtt nagyon sok vitatható megnyilvánulást tett a baloldal.

„A mai napig sajnos vannak olyan hangok a baloldalon, akik vitatják a határon túli magyar közösségnek a helyét és szerepét a magyarság életében” – emlékeztetett az államtitkár. Hangsúlyozta: a magyar nemzet akkor lehet erős, ha a határon túli magyar közösségek is erősek. „A török kor óta a legismertebb magyarok mind szabadságharcosok voltak, nem véletlen, hogy kényesek és érzékenyek vagyunk a szabadságunk korlátozására tett kísérletekre” – hívta fel a figyelmet a miniszterhelyettes az Országgyűlésben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Robotokkal, világrekorder hidakkal, kvantumműholdakkal mutat utat Kína

Robotokkal, világrekorder hidakkal, kvantumműholdakkal mutat utat Kína

Kínát sokáig a világ gyáraként emlegettük, ám mára az ország sokkal több lett. A világ leghosszabb hídja, a legnagyobb nagysebességű vasúthálózata, a napelemgyártás origója, melyben ma már több mint kétmillió ipari robot dolgozik és van kvantumműholdja is jól mutatja, hogy Kína ma már nemcsak termel, hanem irányt is mutat.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×