Infostart.hu
eur:
379.24
usd:
319.64
bux:
129548.96
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
Nyitókép: Pexels

MCC-kutatás: az életkor előrehaladtával egyre távolabb kerülünk a gyerekkori álmainktól

Nagyon különböző korosztályokból való ezer válaszadó bevonásával készített felmérést az MCC Ifjúságkutató Intézete, melyből kiderült, hogy minél idősebb valaki, annál kevésbé találja hasonlónak az életét ahhoz képest, amit gyerekkorában elképzelt magának.

Mennyire felel meg a felnőtt életünk annak, amit gyermekként álmodtunk magunknak? Az Ifjúságkutató Intézet kutatása szerint a 15-17 évesek még hisznek az álmaikban, de 35 év felett egyre ritkábban találkozik a gyermekkori vágy és a felnőtt valóság.

„A kutatás 2025-ben zajlott ezer fő megkérdezésével a 15-39 éves korosztály körében, és vegyes eredmény született. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a fiatalok valahol félúton érzik magukat a gyerekkori álmok és a felnőtt realitás között” – mondta az InfoRádióban Réti Gergely.

A Mathias Corvinus Collegium ifjúságkutatója elmondta, azt tapasztalták, hogy a 15-17 éves kor közötti fiatalok, vagyis a megkérdezettek legfiatalabbjai a leginkább optimisták. Az életkor növekedésével csökken a lelkesedés, ahogyan a nemek között is mérhető volt a különbség:

a férfiak alapvetően optimistábbnak bizonyultak, 7 százalékuk mondta csupán, hogy élete egyáltalán nem hasonlít a gyermekként elképzelthez. Ezzel szemben ugyanez az arány a nőknél jóval magasabb, 37 százalék volt.

Az ifjúságkutató elmondta, egy ötös skálán értékelve átlagosan 3,1 pontot adtak a megkérdezettek arra, mennyire felel meg a jelenlegi életük a gyerekként elképzeltnek. Az eredmény itt is korosztályonként változó, ugyanis a 15-17 évesek még 3,6 pontot adtak, addig később ez a lelkesedés már jócskán megcsappant. A 35-39 éveseknél már csak 2,9 pont az átlag és mindössze minden harmadik ember érzi úgy, hogy a valóság találkozik a gyerekként elképzelttel.

Réti Gergely szerint levonható az a következtetés, hogy a fiatalok az életkor növekedésével vesztik el a lelkesedésüket, ugyanakkor vannak előttük perspektívák. Hozzátette, túl az optimista fiatalokon és a kevésbé derűlátó felnőtteken a leginkább csalódott csoport az inaktívaké volt, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak.

Az MCC ifjúságkutatója arra is kitért, hogy az Egyesült Államokban is zajlott egy ugyanilyen kutatás, ami nagyon hasonló eredményre jutott: az amerikai fiatalok jövőképe a gyerekkori álmokra vonatkozóan nem tér el a magyar fiatalokétól.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora szerint reális cél, hogy az egyetem 2030-ra a világ legjobb száz intézménye közé kerüljön. Charaf Hassan az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy a fenntartóváltással megindult az a lendület, amely a Műegyetemet a nemzetközi élvonalba emelheti.

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

Megjelent a Checklist legfrisseb adása. Valószínűleg hallgatóink is találkoztak az elmúlt hetekben azokkal, a közösségi médiában megjelent grafikonokkal, amik azt sugallják, hogy az uniós támogatások és a magyar gazdaság teljesítménye kéz a kézben jár. A leegyszerűsített üzenet szerint: ha „jön az EU-pénz”, nő a GDP, ha pedig „elzárják a csapot”, akkor megáll a növekedés vagy visszaesés jön. Csakhogy a kép ennél bonyolultabb: sok múlik azon, hogy a források mikor és milyen módon jutnak el a gazdaságba, és hogyan használják fel őket. Emiatt az EU-támogatások és a gazdasági növekedés között nem mindig van egyértelmű, automatikus kapcsolat. Műsorunk első részében erről beszélgetünk Szabó Dániellel, lapunk makrogazdasági elemzőjével.  A folytatásban arról lesz szó, hogy civil és szakmai szervezetek egy közös javaslatcsomagot tettek le az asztalra Lakhatási Minimum 2026 címmel. A csomag üzenete egyértelmű: a lakhatási válság nem néhány szerencsétlen helyzetbe került ember gondja, hanem sokak számára mindennapi bizonytalanság, amire nem ad elég választ néhány gyors, eseti beavatkozás. A témáról Kovács Verát, az Utcáról Lakásba! Egyesület alapító tagját kérdezzük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×