Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pexels

MCC-kutatás: az életkor előrehaladtával egyre távolabb kerülünk a gyerekkori álmainktól

Nagyon különböző korosztályokból való ezer válaszadó bevonásával készített felmérést az MCC Ifjúságkutató Intézete, melyből kiderült, hogy minél idősebb valaki, annál kevésbé találja hasonlónak az életét ahhoz képest, amit gyerekkorában elképzelt magának.

Mennyire felel meg a felnőtt életünk annak, amit gyermekként álmodtunk magunknak? Az Ifjúságkutató Intézet kutatása szerint a 15-17 évesek még hisznek az álmaikban, de 35 év felett egyre ritkábban találkozik a gyermekkori vágy és a felnőtt valóság.

„A kutatás 2025-ben zajlott ezer fő megkérdezésével a 15-39 éves korosztály körében, és vegyes eredmény született. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a fiatalok valahol félúton érzik magukat a gyerekkori álmok és a felnőtt realitás között” – mondta az InfoRádióban Réti Gergely.

A Mathias Corvinus Collegium ifjúságkutatója elmondta, azt tapasztalták, hogy a 15-17 éves kor közötti fiatalok, vagyis a megkérdezettek legfiatalabbjai a leginkább optimisták. Az életkor növekedésével csökken a lelkesedés, ahogyan a nemek között is mérhető volt a különbség:

a férfiak alapvetően optimistábbnak bizonyultak, 7 százalékuk mondta csupán, hogy élete egyáltalán nem hasonlít a gyermekként elképzelthez. Ezzel szemben ugyanez az arány a nőknél jóval magasabb, 37 százalék volt.

Az ifjúságkutató elmondta, egy ötös skálán értékelve átlagosan 3,1 pontot adtak a megkérdezettek arra, mennyire felel meg a jelenlegi életük a gyerekként elképzeltnek. Az eredmény itt is korosztályonként változó, ugyanis a 15-17 évesek még 3,6 pontot adtak, addig később ez a lelkesedés már jócskán megcsappant. A 35-39 éveseknél már csak 2,9 pont az átlag és mindössze minden harmadik ember érzi úgy, hogy a valóság találkozik a gyerekként elképzelttel.

Réti Gergely szerint levonható az a következtetés, hogy a fiatalok az életkor növekedésével vesztik el a lelkesedésüket, ugyanakkor vannak előttük perspektívák. Hozzátette, túl az optimista fiatalokon és a kevésbé derűlátó felnőtteken a leginkább csalódott csoport az inaktívaké volt, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak.

Az MCC ifjúságkutatója arra is kitért, hogy az Egyesült Államokban is zajlott egy ugyanilyen kutatás, ami nagyon hasonló eredményre jutott: az amerikai fiatalok jövőképe a gyerekkori álmokra vonatkozóan nem tér el a magyar fiatalokétól.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×