Infostart.hu
eur:
366.83
usd:
333.92
bux:
145087.09
2026. november 18. szerda Jenő
Kiev, Ukraine - August 26, 2013: A collection of well-known social media brands printed on paper and placed on plastic signs. Include Facebook, YouTube, Twitter, Google Plus, Instagram and Tumblr logos.
Nyitókép: pressureUA/Getty Images

Elemzők az online politikai hirdetések tilalmáról: most dől el, mekkora a digitális közösségépítés ereje

A közösségimédia-szolgáltatók korlátozzák Európában a politikai hirdetések közzétételét, és ez új kihívások elé állítják a hazai pártokat. Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója szerint a kormányoldalnak nem okoz gondot a tiltás, hiszen a digitális polgári körökkel és a Harcosok Klubjával kiváltja a hirdetéseket, míg Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint az organikus közösségépítés sokkal hatékonyabb.

Hétfő óta a YouTube-on már tilos politikai hirdetést közzétenni, októbertől pedig a Meta platformjain, a Facebook-on és az Instagramon sem engedélyezik ezeket. A közelgő válsztási kampány előtt ez feladat elé állítja a hazai pártokat is, és az elemzők véleménye is megosztlik, hogy merre vezet most a sikeres digitális kampány.

Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója szerint a kormányoldalnak nem okoz gondot a tiltás, hiszen a digitális polgári körök és a Harcosok Klubja kiváltja a hirdetéseket. Mint hangsúlyozta, az amerikai szolgáltatók csak Európában vezetik be a korlátozásokat, félve az uniós szabályozástó és a kilátásba helyezett bírságoktól, miközben az Egyesült Államokban Donald Trump második elnöksége idején éppen vezetnek ki mindenféle politikai korlátozást a techcégek.

„Nem gondolom, hogy a kormányoldalnak ez a váltás nagyobb probléma lenne, ugyanis felkészült erre az időpontra, ez előre tudható volt, a Harcosok Klubjával vagy a digitális polgári körök létrehozásával pont megpróbálja kiváltani a fizetett hirdetéseket az aktivisták nagy számával” – mondta Kiszelly Zoltán, és hozzátette, a nagyjából 30-40 ezer Harcosok Klubja-tag, illetve a több mint 70 ezer digitális polgári kör-tag jelentős támogatást jelent a kormánypártoknak.

Ezzel összevetve szerinte a Tisza Pártnak néhány tízezer online aktivistája lehet, míg a miniszterelnök már kiadta a jelszót, hogy a jelenlegi százezres digitális támogatói kört meg kell duplázni a hivatalos kampány kezdetére. „Az a cél, hogy a kormányoldal mögött a mostaninál kétszer, háromszor nagyobb aktivistagárda legyen, és ezzel próbálják kiváltani a fizetett hirdetések megszüntetését” – mondta a Századvég politikai elemzési igazgatója.

Arról is beszélt, hogy a politikai hirdetések korlátozása ellenére kormánypárti és ellenzéki oldalon is megmaradnak a tartalomgyártók, és a most épülő aktivistahálózatnak az lesz a szerepe, hogy ezeket a tartalmakat megossza a környezetében.

Horn Gábor: csak idő kérdése

A Fidesz-KDNP biztosan gyorsan megtalálja a módját, miként lehet kijátszani a politikai hirdetések tilalmát a nagy digitális platformokon – mondta az InfoRádióban Horn Gábor. A Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke felidézte, hogy a digitális térben eddig is jelen volt a kormányoldal, mert a Google-adatai szerint „az elmúlt hat évben a Fidesz és környezete többet költött a közösségi média felületein, mint az összes más európai ország”.

Horn Gábor szerint eddig is „döbbenetes túlsúlya” volt a kormányzatnak ezen a területen, ezért úgy látja, látszólag a kormányoldalt érinti a mostani intézkedés, de szerinte csak idő kérdése, hogy kitalálják ennek az ellenszerét. Ezek között említette, hogy a politikai hirdetéseket akár Európán kívülről is lehetne indítani, így kerülve ki a szolgáltatócégek csak az EU-ra vonatkozó korlátozását.

A Digitális Polgári Köröket, illetve a Harcosok Klubját viszont nem tartja a közösségi médiában a korlátozás ellen alkalmas megoldásnak a Republikon szakértője, mert úgy véli, ezek sokkal inkább offline szerveződések. A Harcosok Klubjának szerint sokkal inkább az aktivisták újbóli harcra fogása volt a célja, tehát hogy vidéken, a kis településeken „legyen, aki bedobja a végén a szórólapot, aki meggyőzi a kocsmában a vele együtt a iszogatót”.

„Nem látom azt, hogy ettől megváltozott volna alapvetően a Fidesz kommunikációja, nem láttam, hogy letolták volna a közösségi médiafelületekről sikeresen a Tisza Pártot, amely továbbra is uralja érdekes módon organikusan ezeket a közösségi felületeket” – mondta Horn Gábor.

Orbán Viktor is arról beszélt, hogy az ellenzék a digitális térben előrébb jár, és fel kell venni a tempóját, mert különben veszíteni fognak. A Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke úgy látja, erősebb az organikus elérés, mint a pénzen vásárolt, és az aktivisták is úgy érzik, hogy aktív részesei a folyamatoknak, és szerinte az ellenzéki körökben ennek nagy a népszerűsége, mert egyfajta elkötelezettséget jelent a kapcsolódás a közösségi térben.

„A Fidesznek mintha erre eddig nem lett volna szüksége, nem ezeken a felületeken szerveződött, mintha elment volna ilyen értelemben mellette az idő” – értékelt az elemző, és hozzátette, úgy látja, a digitális közösségépítésnek a kormányoldalon még nincs elég ereje.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.

Parlamenti szerda – Itt a büdzsévita vége

Lezárul a jövő évi költségvetési törvényjavaslat hétfőn kezdődött, összesen harmincórás általános vitája szerdán az Országgyűlésben, amely ezt követően megvitatja a 2027-es büdzsét megalapozó előterjesztés tárgyalását.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×