Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.71
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Belvízzel elöntött terület a Tapolcát Szigligettel összekötő út mentén 2013. március 5-én. Középen a Szent György-hegy látható.
Nyitókép: MTI/Nagy Lajos

Értesülés: védett balatoni öbölbe építenének csónakkikötőt

A beruházó több mint száz férőhelyes csónakkikötőt szeretne Szigliget védett öblében, egy helyi civil egyesület viszont kifogásolja a Natura 2000-es terület kotrását. A fejlesztő azt állítja, a létesítmény hasznára lesz az élővilágnak, a kormányhivatal szerint pedig a kikötőmeder megvalósítása esetén nem feltételezhető jelentős környezeti hatás.

Egy beruházó Szigliget védett öblében létesítene egy új, több mint száz férőhelyes csónakkikötőt. A helyi civilek kifogásolják a Natura 2000-es terület kotrását, de a fejlesztő és a kormányhivatal szerint is az előírásoknak megfelelően történik a kikötőmeder megvalósítása – írja a 24.hu.

A beruházást Szigliget nyugati részén, a Balaton medrében fekvő, fokozottan védett területen végeznék. A tervezett kikötőről kialakult vita hátterében az áll, hogy egy helyi civil egyesület, a Szigligeti Táj- és Településvédő Kör szerint károsítják a természetet. A portál úgy értesült, a kikötő a Balaton-felvidéki Nemzeti Park legérzékenyebb zónájába, az ökológiai hálózat magterületébe is belevágna. A tó medre állami tulajdonban van, a part menti terület viszont a beruházóé.

A beruházó képviseletében Kovács Zoltán azt közölte, hogy a a civilek alaptalanul védik a területet mert érvelése szerint

„semmilyen olyan növényzet nincs ott, amit törvényi szabályozás védene”, csak egy régi csónakkikötő rendbehozatala valósulna meg.

„A kikötőmedence a régi nádüzem kikötőjének a helyén és területén, valamint az illegális feltöltés helyén valósul meg. A tervező helyszíni geodéziai felmérés alapján jelölte ki a tervezett medence területét úgy, hogy az a védett nádast meg se közelítse” – nyilatkozta a lapnak a beruházó.

A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal júliusban engedélyezte a beruházás első ütemét, melynek értelmében ötven férőhelyes kikötő épül, amit a tervek szerint a Tapolca-patakon keresztül lehet majd megközelíteni. A második ütemet viszont nem engedélyezték. Ez a régi nádüzemi csatorna helyreállítását célozta volna. A hatóság indoklása szerint ez veszélyeztetné a magas természetvédelmi értéket képviselő nádasállományokat. A beruházó közölte: ha a jogszabályok engedik, megvalósítják a 106 kikötőhelyet, amire a hajózócsatorna kikotrásával lenne lehetőség.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×