Infostart.hu
eur:
378.6
usd:
321.97
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Belvízzel elöntött terület a Tapolcát Szigligettel összekötő út mentén 2013. március 5-én. Középen a Szent György-hegy látható.
Nyitókép: MTI/Nagy Lajos

Értesülés: védett balatoni öbölbe építenének csónakkikötőt

A beruházó több mint száz férőhelyes csónakkikötőt szeretne Szigliget védett öblében, egy helyi civil egyesület viszont kifogásolja a Natura 2000-es terület kotrását. A fejlesztő azt állítja, a létesítmény hasznára lesz az élővilágnak, a kormányhivatal szerint pedig a kikötőmeder megvalósítása esetén nem feltételezhető jelentős környezeti hatás.

Egy beruházó Szigliget védett öblében létesítene egy új, több mint száz férőhelyes csónakkikötőt. A helyi civilek kifogásolják a Natura 2000-es terület kotrását, de a fejlesztő és a kormányhivatal szerint is az előírásoknak megfelelően történik a kikötőmeder megvalósítása – írja a 24.hu.

A beruházást Szigliget nyugati részén, a Balaton medrében fekvő, fokozottan védett területen végeznék. A tervezett kikötőről kialakult vita hátterében az áll, hogy egy helyi civil egyesület, a Szigligeti Táj- és Településvédő Kör szerint károsítják a természetet. A portál úgy értesült, a kikötő a Balaton-felvidéki Nemzeti Park legérzékenyebb zónájába, az ökológiai hálózat magterületébe is belevágna. A tó medre állami tulajdonban van, a part menti terület viszont a beruházóé.

A beruházó képviseletében Kovács Zoltán azt közölte, hogy a a civilek alaptalanul védik a területet mert érvelése szerint

„semmilyen olyan növényzet nincs ott, amit törvényi szabályozás védene”, csak egy régi csónakkikötő rendbehozatala valósulna meg.

„A kikötőmedence a régi nádüzem kikötőjének a helyén és területén, valamint az illegális feltöltés helyén valósul meg. A tervező helyszíni geodéziai felmérés alapján jelölte ki a tervezett medence területét úgy, hogy az a védett nádast meg se közelítse” – nyilatkozta a lapnak a beruházó.

A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal júliusban engedélyezte a beruházás első ütemét, melynek értelmében ötven férőhelyes kikötő épül, amit a tervek szerint a Tapolca-patakon keresztül lehet majd megközelíteni. A második ütemet viszont nem engedélyezték. Ez a régi nádüzemi csatorna helyreállítását célozta volna. A hatóság indoklása szerint ez veszélyeztetné a magas természetvédelmi értéket képviselő nádasállományokat. A beruházó közölte: ha a jogszabályok engedik, megvalósítják a 106 kikötőhelyet, amire a hajózócsatorna kikotrásával lenne lehetőség.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×