Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Pixabay

Szamos Miklós másik cukrászdájánál is rendőrök és behajtók jelentek meg

Lapértesülés szerint a Ruszwurm után a Korona cukrászdát is megszállták a rendőrök és a végrehajtók.

Szerda reggel a Ruszwurm cukrászdánál jártak a végrehajtók. A történtek annyira felzaklatták a 74 éves Szamos Miklóst, hogy infarktust kapott és elhunyt.

A rendőrök pénteken kora reggel megjelentek a budai Várban, a Dísz téren található Korona cukrászdánál is - olvasható a Blikk cikkében. Hét órára megérkeztek a behajtók.

A Ruszwurm Kft. ügyvezetője, Gálné Kis Mária Zsuzsanna, a behajtóknak elmondta, hogy a Ruszwurm Kft. vezetősége fenntartja az álláspontját, hogy átveszi a cukrászdák üzemeltetését. Számos kérelmet küldtek, amire nem érkeztek válaszok.

Az ügyvezető arról is beszélt, hogy Szamos Mikós a két cukrászda működtetését szerette volna elérni.

A dolgozók később bevonultak az épületbe a végrehajtókkal, hogy megbeszéljék a részleteket.

Szamos Miklós még a szocialista időkben lett a Ruszwurm üzemeltetője, majd a rendszerváltás után megvásárolta annak használati jogát, aztán a romokban lévő céget felvirágoztatta - írja a Blikk. Mindeközben a helyiség tulajdonosa az I. kerületi önkormányzat lett, de minden, ami benn volt, Szamos Miklós tulajdona volt.

2015 óta zajlott a vita Szamos Miklós és a kerület között, miután a kerület a szerződést 5 évesre akarta módosítani, a cukrász pedig aggódott, hogy utána kirakhatják, elvehetik az élete munkáját, ezért biztosítékot akart, de azt nem kapta meg. Állítólag a cég azt is felajánlotta a kerületnek, hogy addig, amíg meg tudnak egyezni, háromszoros bérleti díjat is fizetnek, de ez nem segített a lap szerint. A kerület ezzel szemben azt állította, hogy Szamos bérleti díján emelni akartak, amit ő nem akart elfogadni. Ezután a szerződést 2015-ben felmondták a cukrásznak, végül bíróság elé került az ügy. 2020-ban az önkormányzat felfüggesztette az eljárást egy rövid időre, ám akkor a cukrász megvádolta a kerületet, hogy pénzt kérnek a megállapodásért cserébe. Az eljárás folytatódott, de már vesztegetés ügyében is indult nyomozás.

Végül a Kúria a kerület javára döntött, Szamosnak pedig 300 millió forintot kellett volna megfizetnie. 2024 őszén az önkormányzat két ajánlattal kereste meg Szamost (ezek lényege az volt, hogy az önkormányzat átvenné a céget és tovább működtetné), de azokat nem fogadta el.

A jogerős döntés után a kerület nem látott más lehetőséget, mint hogy birtokba veszi az ingatlanokat - közölte korábban Böröcz László kerületi fideszes polgármester.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×