Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.41
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Egy pad a Dunában Nagymarosnál 2016. július 16-án. Az elmúlt napokban lehullott, nagy mennyiségű csapadék miatt elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el a Duna magyarországi felső szakaszán.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Lantos Csaba elárulta, mi lesz a nagymarosi vízlépcsővel

Közel a megállapodás, de a végső szót a két ország parlamentje mondja ki.

Pénteken 31 szigetközi település polgármesterével egyeztetett Lantos Csaba energiaügyi miniszter és Czepek Gábor magyar–szlovák energetikai infrastruktúra fejlesztésért felelős kormánybiztos. A megbeszélés után a miniszter az Indexnek úgy fogalmazott, hogy „a megállapodás közelében vagyunk a szlovákokkal”.

A miniszter szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szlovák fél elfogadja, hogy a

Magyarország nem építi meg a nagymarosi létesítményt.

Cserébe Magyarország tudomásul veszi a dunacsúnyi duzzasztógát létét, amely a bősi vízerőmű működéséhez szükséges vízduzzasztást biztosítja.

Több víz és áram jöhet

„Amire mi koncentráltunk, hogy többlet vizet fogunk kapni a jelenlegi állapothoz képest” – hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve: ez a megállapodás kulcsa az ökológiai szempontból is fontos. Lantos Csaba kiemelte: nem kerül közös tulajdonba a bősi erőmű, vagyis Magyarország nem lesz résztulajdonos, ugyanakkor villamos energiát mégis fog kapni.

A tárgyalások jelenlegi állása szerint a megállapodás végső formájáról a két ország parlamentjei dönthetnek.

„Ahhoz, hogy most eljutottunk a megállapodás közelébe, kellett, hogy jelentősen és jó irányba átalakuljon a magyar-szlovák viszony” – fogalmazott a miniszter.

Majd hozzátette: a helyzet kedvező alakulásához az is hozzájárult, hogy időközben a két ország földgáz-, kőolaj- és villamosenergia-piaca jelentős mértékben integrálódott, ahogy más területeken is láthatóak előrelépések.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×