Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Unsplash

Akkora a vízhiány, hogy kilátszik a Maros feneke

Normális esetben augusztus végén szoktak a homokszigetek felbukkanni a folyó magyarországi szakaszán.

Bodrogi Attila hódmezővásárhelyi amatőr meteorológus drónjával rendszeresen végigpásztázza hazánk szépséges tájait. A napokban a Maros magyarországi szakaszánál járt, és megdöbbentő felvételeket készített: a Maros vízállása már június végén aggasztóan alacsony. A tényt egy óriási homoksziget felbukkanása is jelezte számára Apátfalva közelében – írja a Sokszínű Vidék.

A Marosban megszokott a homokzátonyok látványa, de csak a nyár vége felé és ősszel. Sok helyen vannak ilyen homokzátonyok, kevésbé a folyó alsó szakaszán.

A Maros vízállása olykor egészen elképesztő méreteket ölt. A változatos formájú homokpadok 2024 augusztusában is csodálatos látványt nyújtottak. Rekord alacsony vízállásnál akár úszás nélkül át is lehet sétálni egyik partról a másikra. Így volt ez tavaly is, amikor látványos homokszigetek jelentek meg Makónál, Ferencszállásnál, Klárafalvánál és Apátfalvánál a folyón. Cibakháza közelében, a Tiszán is évről évre előbukkan egy jókora homoksziget, melyre a helyiek még egy zászlót is kitűznek.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×