Május 29–30-án sorozatban negyedik alkalommal rendezik meg a CPAC Hungaryt, a világ legnagyobb jobboldali seregszemléjét. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója a konferencia megnyitója előtt azt mondta, hogy az idei rendezvény lesz minden idők legszélesebb patrióta összefogása.

A csütörtökön kezdődő kétnapos CPAC (Conserva­tive Political Action Conference) konferenciára hatszáz külföldi vendéget várnak. Részt vesz négy regnáló és négy korábbi miniszterelnök, nyolc pártelnök, tizenegy miniszter és 25 képviselő szerte a világból. A világ legnagyobb jobboldali seregszemléjének főszónoknak ismét Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor.

"Tavaly itt álltam, és azt mondtam, hogy Donald Trump fogja megnyerni az amerikai elnökválasztást. megnyerte. Jövőre Magyarországon lesznek választások. Van-e több kérdés?" - kezdte szónoklatát.

Szerinte Európában ennél jobb társaságot senki sem tudna összegyűjteni, a legkeményebb, legelszántabb és legtapasztaltabb vezetők jöttek Budapestre, olyanok, akiket rengeteg támadás, durvaság és lejárató kampány ért, akik tudják, hogy szenvedés nélkül nincs győzelem, ahogy Trump elnök példája is mutatja; "az európai progresszívek a felét sem tudnák elviselni, (...) sírva fakadnának, elszaladnának és a progresszív újságírók szoknyája mögé bújnának" - tette hozzá.

Orbán Viktor kijelentette, a CPAC "világmárka", aminek közeledtével a liberálisok "behúzták fülüket, farkukat".

Vendégeit köszöntve kiemelt Matt Schlapp szerepét a CPAC világmárkává tételében, Irakli Kobakhidzét, aki Európa-rekorder gazdasági növekedést csinált Grúzia miniszterelnökeként, Robert Ficót, akit valósággal szétlőttek, mégis itt van, Andrej Babist pedig Csehország leendő miniszterelnökeként üdvözölte. Mateusz Morawiecki pedig "igazi csatatérről érkezett", utalt ezzel arra, hogy Lengyelországban elnökválasztás jön a hétvégén, miközben Lengyelországban lábbal tipornak minden alkotmányos elvet "a brüsszeliek". Alice Weidel (az AfD társelnöke, Németország) látogatását azért nevezte fontosnak, mert Magyarország legnagyobb ellenfele egy német: Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke. Köszöntötte továbbá Herbert Kicklt, aki bár megnyerte az osztrák választást az FPÖ elnökeként, kicsavarták a kezéből a kormányalakítás lehetőségét, de "majd eljön az ideje, és akkor nagy ünnepséget csapunk Bécsben". Személy szerint végül, de nem utolsó sorban Geert Wilderst köszöntötte Hollandiából és Tony Abbottot Ausztráliából.

Ezt követően Donald Trump visszatérését magasztalta, első száz napját "igazságszérumnak" nevezte az egész nyugati világ számára, kitiltotta az illegális migránsokat, kitiltotta a genderideológiát a hadseregből, elérte, hogy aki politikával foglalkozik, nem fogadhat el pénzt külföldről. Ezek után Orbán Viktor reméli, hogy nem kell több pénzt beleölni egy megnyerhetetlen háborúba, és visszatér az amerikai álom.

"De mi lesz az európaiak álmával?" - tette fel a kérdést. "A mi álmunk az volt, hogy ha mi, európaiak összefogunk, nem lesz többé háború, létrehozzuk a világ legjobb és legfejlettebb kontinensét. De ezt az álmot elrabolták, Brüsszel rabolta el, kisiklatta a jövőnket. Az európaiak nem érzik magukat biztonságban a saját hazájukban, (...) idegenek lettek ott, ahol 20 éve még otthon voltak, ellakják tőlük a városokat, ez szervezett népességcsere" - fejtegette.

Ezt követően az elszállt energiaárak okait firtatta, amely mentén kiderült, hogy Európának csak pehelysúlyú vezetői vannak. "Európában eldurvultak a dolgok, a legdurvább hatalmi harcok folynak", mondta, példaként említve a francia Le Pen és az olasz Salvini sorsát, akiket jogi eszközökkel akadályoztak a választások előtt.

Orbán Viktor szerint két terv van az asztalon:

• a liberális és
• a patrióta.

Ebben a helyzetben a legfőbb baj, hogy csak Amerika békepárti, Brüsszel viszont háborúpárti, azt vallja, "még több Brüsszel, még kevesebb szuverenitás", emiatt pedig közös eladósodást és háborús kasszát szorgalmaz, valamint Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását.

"A magyar szabad fajta, szabadon tenyészik, és nehezen hajlik a térdünk. A saját fejünk után megyünk, saját tervünk van, négy pontból áll: nem kell Ukrajna EU-csatlakozása, szuverenitást akarunk - nem akarunk adósságot és a pénz harmadik országba küldését -, meg kell védenünk a szabadságot (vissza kell adni a véleményszabadságot), illetve vissza kell venni az országokat a migránsoktól, félelem nélküli utcákat akarunk. Ez a patrióta terv" - vázolta.

Ha a lengyeleknél, a franciáknál és a cseheknél politikai változás jön, akkor "meg is vagyunk", kezdődhet a "transzatlanti mélyállam szétbontása". "A küldetés világos, nem bonyolult, haza kell menni, és mindenkinek meg kell nyernie a választást, el kell foglalnunk Brüsszelt" - zárta gondolatait a miniszterelnök.