Infostart.hu
eur:
390.48
usd:
338.01
bux:
120452.49
2026. március 3. kedd Kornélia
Nyitókép: Unsplash

Közalkalmazotti béremelésről döntött a kormány, a szakszervezetnek viszont nem tetszik

A döntés értelmében a kistelepülések önkormányzati dolgozói kapnak béremelést júliustól, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete szerint viszont ez csupán "jutalomfalat".

A kormány a tízezer főnél kisebb lakosságú, helyi önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők béremeléséről döntött - írja a szerda esti Magyar Közlöny alapján a 24.hu.

A kormány a közigazgatás hatékonyságának megerősítése, továbbá a helyi önkormányzatoknál folyó rendkívüli szakértelemmel végzett, magas szintű szakmai munka elismerése első lépéseként egyetért a 10 ezer alatti lakosságszámú, települési székhelyű hivatalok esetében az önkormányzati köztisztviselők illetményének méltányos emelésével, az ehhez kapcsolódó központi költségvetési támogatás ütemezett emelésével - áll a határozatban.

Vagyis a kormány a a 10 ezer fő alatti lakosságszámú, települési székhelyű hivatalok hivatali működését dolgozónként további 532 500 forinttal támogatja, amit a munkáltató csakis a július 1-től érvényes köztisztviselői illetményemelésre fordíthat.

2026-ban pedig már 15 százalékkal emeli meg az állami költségvetés egy főre eső támogatását. Az önkormányzatok részére az illetményemelés végrehajtása érdekében a kormány automatikusan biztosítja a plusz forrást a költségvetésből, összesen 40,3 milliárd forint értékben.

A mostani emelés körülbelül 13 ezer hivatali dolgozót érint.

A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) közleményében viszont azt írta, az önkormányzati hivatalokban dolgozók jelenlegi béremelése legfeljebb tűzoltásra elég, de nem oldja meg a valódi gondokat.

Az érdekképviselet azt javasolta korábban a kormánynak, hogy 80 ezer forintra emeljék az illetményalapot a jelenlegi 38 ezer 650 forinthoz képest. Hangsúlyozták, hogy van 900 olyan magyar település, ahol soha nem fogják tudni saját erőből a garantált bérminimumhoz képest változtatni a köztisztviselők bérét, mert nincs adóerő-képességük.

Boross Péterné, a szakszervezet elnök szerint kormány most bejelentett 15 százalékos emelése első körben júliustól lépne életbe, vagyis éves hatását tekintve ez csak 7,5 százalékos emelés. Ez személyenként úgy 30 ezer forint körüli emelést jelent, amit csak csak pótlék formájában tud odaadni az állam, mert nem tudja külön "kiemelni" a tízezres lakosságszámnál alacsonyabb települési önkormányzatok hivatalainak köztisztviselőit abból az életpálya-szabályból, amelyben benne vannak.

A jelenlegi illetményalap szerinte akkor lenne megfelelő, ha elérné a 192 ezer forintot, ehhez képes még a mi 80 ezres követelésük is aránytalanul kevés ahhoz képest, amekkora lépést az elmúlt 15 év alatt a kormánynak ebben az ügyben már tennie kellett volna. Ha komolyan vennék a normális életpálya-szabályozást, akkor ez a kétszer 15 százalékos, szűkített körre vonatkozó emelés lett volna a legutolsó, amit javasoltam volna nekik, mert ezzel most csak egyetlen méregfogat húztak ki, de nem oldották meg a problémát.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×