Infostart.hu
eur:
390.83
usd:
337.52
bux:
121145.26
2026. március 3. kedd Kornélia
Tőkés László, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnöke, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke beszél a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón Budapesten 2018. október 5-én.
Nyitókép: MTI / Balogh Zoltán

Megmagyarázta Tőkés László, mire gondolt Orbán Viktor Tihanyban

A püspök azt reméli, hogy megválasztása esetén George Simon megváltozik, mint Robert Fico és Alaksandar Vučić .

A magyar miniszterelnök pozitív impulzust akart adni a magyar-román kapcsolatoknak, elébe akart menni annak a helyzetnek, amikor George Simion - vagy bárki más - Románia elnöke lesz - fogalmazott Tőkés László református püspök. Hozzátette: megérti Orbán Viktort. Szerinte Simion megválasztása erősítheti az Orbán Viktor által alapított Patrióták Európáért frakciót.

Tőkés Lászlót Nick Thorpe Budapesten élő brit újságíró kérdezte, az interjút a Substack véleményportálon tette közzé.

Ebben a püspök elismerte, hogy a romániai „magyar közösséget összezavarta Orbán Viktor nyilatkozata, hiszen a romániai magyarok számára nyilvánvaló, hogy George Simion egy magyarellenes, volt futballhuligán, ezért nem bíznak benne.

Tőkés László bízik abban, hogy esetleges megválasztása esetén George Simion "nem fogja a gyakorlatban megvalósítani azt, amivel fenyegetőzött”, és „a magyar kártya” csak egy kampányeszköz volt a részéről.

Szerinte van két jó példa: Alaksandar Vučić szerb elnök és Robert Fico szlovák miniszterelnök. Mindketten kemény nacionalisták voltak, mostanra azonban sok szempontból nagyon pozitív lett a viszonyuk a (magyarokhoz).

Az atv.hu felidézi, hogy korábban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – amelynek Tőkés László az elnöke – keményebb hangú nyilatkozatban állt ki George Simionnal szemben, amelyben azt írják, „Simion nem lehet Románia elnöke, ha magyar egyházainkra, iskoláinkra, egyetemeinkre, anyanyelvünkre, kulturális intézményeinkre, gyermekeink és unokáink félelem nélküli jövőjére gondolunk”.

A miniszterelnök tihanyi beszédét sok kritika érte, bírálói azzal vádolták, hogy elárulta az erdélyi magyarokat.

Orbán Viktor a bencés apátság felújítása alkalmából tartott ünnepségen így fogalmazott:

Tegnap a román elnökjelöltek vitájában megszólították Magyarországot a kereszténység kapcsán. Az egyik jelölt, Simion úr ezt mondta, idézem: „Most a nemzetek Európájának, a keresztény Európának van itt az ideje, amelyben harcolni fogunk a jogunkért, hogy európai polgárok legyünk.” Ezt nem Magyarországon mondták, hanem a szomszédos Romániában. Teljesen egyetértünk. Történelmi sorsközösségben élünk a románokkal. Nem szólunk bele a most folyó román elnökválasztási küzdelembe, de annyit üzenünk innen, a Kárpát-medence közepéről, e szimbolikus helyről, hogy biztosítjuk Románia népét és jövendő elnökét, hogy mi az összefogás és az együttműködés talaján állunk. Ezért semmilyen elszigetelést, politikai retorziót nem fogunk támogatni Romániával és annak vezetőivel szemben. Mind a románok, mind a magyarok teljes jogú polgárai az Európai Uniónak, és azok is maradnak. A kereszténységért és a szuverenitásért folytatott küzdelemben számítanunk kell egymásra.

(A teljes szöveg a miniszterelnok.hu oldalon olvasható.)

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×