Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 14. vasárnap Vazul
Tőkés László, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnöke, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke beszél a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón Budapesten 2018. október 5-én.
Nyitókép: MTI / Balogh Zoltán

Megmagyarázta Tőkés László, mire gondolt Orbán Viktor Tihanyban

A püspök azt reméli, hogy megválasztása esetén George Simon megváltozik, mint Robert Fico és Alaksandar Vučić .

A magyar miniszterelnök pozitív impulzust akart adni a magyar-román kapcsolatoknak, elébe akart menni annak a helyzetnek, amikor George Simion - vagy bárki más - Románia elnöke lesz - fogalmazott Tőkés László református püspök. Hozzátette: megérti Orbán Viktort. Szerinte Simion megválasztása erősítheti az Orbán Viktor által alapított Patrióták Európáért frakciót.

Tőkés Lászlót Nick Thorpe Budapesten élő brit újságíró kérdezte, az interjút a Substack véleményportálon tette közzé.

Ebben a püspök elismerte, hogy a romániai „magyar közösséget összezavarta Orbán Viktor nyilatkozata, hiszen a romániai magyarok számára nyilvánvaló, hogy George Simion egy magyarellenes, volt futballhuligán, ezért nem bíznak benne.

Tőkés László bízik abban, hogy esetleges megválasztása esetén George Simion "nem fogja a gyakorlatban megvalósítani azt, amivel fenyegetőzött”, és „a magyar kártya” csak egy kampányeszköz volt a részéről.

Szerinte van két jó példa: Alaksandar Vučić szerb elnök és Robert Fico szlovák miniszterelnök. Mindketten kemény nacionalisták voltak, mostanra azonban sok szempontból nagyon pozitív lett a viszonyuk a (magyarokhoz).

Az atv.hu felidézi, hogy korábban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – amelynek Tőkés László az elnöke – keményebb hangú nyilatkozatban állt ki George Simionnal szemben, amelyben azt írják, „Simion nem lehet Románia elnöke, ha magyar egyházainkra, iskoláinkra, egyetemeinkre, anyanyelvünkre, kulturális intézményeinkre, gyermekeink és unokáink félelem nélküli jövőjére gondolunk”.

A miniszterelnök tihanyi beszédét sok kritika érte, bírálói azzal vádolták, hogy elárulta az erdélyi magyarokat.

Orbán Viktor a bencés apátság felújítása alkalmából tartott ünnepségen így fogalmazott:

Tegnap a román elnökjelöltek vitájában megszólították Magyarországot a kereszténység kapcsán. Az egyik jelölt, Simion úr ezt mondta, idézem: „Most a nemzetek Európájának, a keresztény Európának van itt az ideje, amelyben harcolni fogunk a jogunkért, hogy európai polgárok legyünk.” Ezt nem Magyarországon mondták, hanem a szomszédos Romániában. Teljesen egyetértünk. Történelmi sorsközösségben élünk a románokkal. Nem szólunk bele a most folyó román elnökválasztási küzdelembe, de annyit üzenünk innen, a Kárpát-medence közepéről, e szimbolikus helyről, hogy biztosítjuk Románia népét és jövendő elnökét, hogy mi az összefogás és az együttműködés talaján állunk. Ezért semmilyen elszigetelést, politikai retorziót nem fogunk támogatni Romániával és annak vezetőivel szemben. Mind a románok, mind a magyarok teljes jogú polgárai az Európai Uniónak, és azok is maradnak. A kereszténységért és a szuverenitásért folytatott küzdelemben számítanunk kell egymásra.

(A teljes szöveg a miniszterelnok.hu oldalon olvasható.)

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Megújuló energiaforrások Magyarországon: eljött az energiaközösségek ideje

Megújuló energiaforrások Magyarországon: eljött az energiaközösségek ideje

Magyarország megújuló energiatermelése négy év alatt történelmi átalakuláson ment keresztül: a beépített napelemes kapacitás 3 GW-ról több mint 8355 MW-ra nőtt, meghaladva az ország valaha mért legnagyobb villamosenergia-igényét. Az energiatermelés 34,3%-a már megújuló forrásból származik, ám a teljes energiafogyasztásban a megújulók aránya még mindig csak 18,3%, ami jócskán elmarad az uniós átlagtól. A gyors kapacitásbővülés új kihívásokat hozott, a hálózati integráció, az energiatárolás és a visszaszabályozás kérdése mára fontosabbá vált, mint maga a termelés növelése. A következő időszak kulcskérdése az energiamegosztás, az energiaközösségek kiépítése és az intelligens hálózatok fejlesztése lesz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. június 14. 12:10
×
×