Magyarországon biztosított a gyógyszerellátás és jók az exporteredmények, illetve sok az új szabadalom, mindez pedig hozzájárult ahhoz, hogy a gyógyszeripar megtartotta a versenyképességét – fogalmazott az InfoRádióban Bogsch Erik, a Richter Gedeon gyógyszergyár tiszteletbeli elnöke, a MAGYOSZ korábbi elnöke. A szakember hangsúlyozta annak fontosságát, hogy minden vertikumban jelen van a hazai gyógyszergyártás, tehát az alapanyagon túl a készítményeket is helyben gyártják.

"A hatóanyaggyártás hosszú távon is nagyon fontos, mert az adja a vertikális integrációt. A magyar vegyészek jók, versenyképesek vagyunk a hatóanyaggyártásban is. Ez egyébként egész Európában probléma, az Európai Uniónak is feladata, hogy bizonyos hatóanyagok gyártásában ne csak Kína és India legyen a forrás, hanem legyen európai forrás is" – emelte ki Bogsch Erik. Hozzátette: ennek a két országnak az előnyéhez az is hozzájárul, hogy óriási belső piacuk is van, ami segíti a piacvezetői szerepüket, és az így keletkező hátrányt a többi országnak nehéz leküzdenie.

A jövővel, a fiatal munkavállalókkal kapcsolatban kiemelte: a gyógyszergyártó cégek igyekszenek megfelelni műszeres és informatikai körülményekben, valamint a fizetésekben is a nyugat-európai, amerikai normáknak.

Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke a szervezet jubileumi konferenciáján elmondta: magyar gyógyszeipar stratégiai ágazat, a hazai piac kiszolgálásában is jelentős a szerepe, hiszen

minden második beteg hazai gyógyszerrel gyógyul.

A szervezet 1990-ben alakult meg, akkor 14 tagot számlálva. Az azóta eltelt 35 év legnagyobb sikerének az elnök azt tartja, hogy fenn tudták tartani a döntéshozókkal és a társszövetségekkel a folyamatos kommunikációt, ezzel is erősítve a hazai gyógyszeripar versenyképességét. Az elmúlt évekből a legfontosabbnak azokat a stratégiai megállapodásokat tartja, amelyek együttesen jelzik azt, hogy kormányzat elismeri a hazai gyógyszeripar stratégiai mivoltát és a nemzetgazdaságban betöltött szerepét.

Hangsúlyozta: a nemzetközi kihívásokra – ezek között említette a szomszédunkban dúló háborút, az ellátási láncok meghosszabbodását, a kiszolgáltatottságot a Távol-Kelet felé – is úgy kell reagálni, hogy a hazai ágazat versenyképessége megmaradjon.

Magyarország a gyógyszergyártás exportképességének tekintetében jelenleg jól áll, világszinten a 15. helyen állunk. Az exportképességet egy főre számítva Magyarország a 12. a világban. Ezt a jó pozíciót nemcsak megtartaná, hanem javítaná is a MAGYOSZ, az elnök szavai szerint pedig oktatásban való részvétellel hosszú távon is biztosítják a jelenlétüket.

A konferencián elhangzott, hogy 2023-ban közel 100 milliárd forintot fordított kutatás-fejlesztésre és innovációra a hazai gyógyszeripar. Greskovits Dávid elmondta: ez azért van így, mert a gyógyszeripar egy exportorientált, K+F vezérelt tevékenység, és ha nincs innováció, nincs versenyképesség sem az egyébként 15 ezer munkavállalót (a gyógyszergyártás mellé a beszállítóipart is beszámítva 25 ezer főt) foglalkoztató ágazatban.

Az egy főre eső K+F-költésben itthon a második legerősebb iparág a gyógyszergyártás a szolgáltatóiparon belül. A tavalyi bevételük 1700 milliárd forint volt, és 51 százalékos hozzáadott értéket generál a gyógyszeripar – mondta még a MAGYOSZ elnöke.