2023-ban Magyarország kifejezetten jó évet zárt a közúti közlekedésbiztonság szempontjából. A legfontosabb baleseti mutatók szinte kivétel nélkül kedvezően alakultak, a személysérüléses közúti balesetek, a közúti halálozások, a súlyos és könnyű sérülések, valamint az ittasan okozott balesetek számában egyaránt pozitív változások történtek. A kozlekedesbiztonsag.kti.hu most összegyűjtötte a 2024-es adatokat.

Az előzetes rendőri adatok alapján 2024. január 1. és december 31. között összesen 14 634 személyi sérüléssel járó közúti balesetet okoztak a hazai közutakon, 1,3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A balesetek dinamikája az elmúlt egy évben mindössze a fővárosban, valamint négy vármegyében mutat csökkenést

A halálos balesetek száma az elmúlt évben érdemben nem változott (a 2023-as 438 helyett tavaly 439 ilyen balesetet okoztak), 2019 óta viszont a tendencia már 17,2 százalékos csökkenést mutat. A súlyos sérüléses balesetek terén 2024-ben 3 százalékos (4179 helyett 4055), 2019 óta pedig 16,1 százalékos csökkenés (4834 helyett 4055) mutatható ki. Bár a könnyű sérüléses balesetek számát 2023-2024 között 3,1 százalékos növekedés jellemzi (9835 helyett 10 140), az elmúlt öt év viszonylatában ugyanakkor 10 százalékos csökkenés tapasztalható (11 263 helyett 10 140).

Az elmúlt évben okozott közúti balesetek valamivel több, mint kétharmadát (69,3 százalékát) a könnyű sérüléses balesetek tették ki, a súlyos sérüléses balesetek aránya 27,7 százalék, a halálos kimenetelűeké pedig 3,0 százalék volt.

Hazánkban 2024-ben 17 fővel, azaz 3,6 százalékkal többen vesztették életüket a hazai utakon az egy évvel korábbi helyzethez képest. Amíg 2023-ban 472 életet követelt a közúti közlekedés, addig 2024-ben az előzetes adatok szerint 489 fő vált baleset áldozatává. A magyar baleseti statisztikák történetében az elmúlt 6 évtizedben – 2020 és 2023 után – 2024 volt a harmadik olyan esztendő, amikor a balesetben meghalt személyek száma nem érte el az 500 főt .

Tavaly – 2023-hoz képest – a fővárosban és hét vármegyében csökkent a halálos áldozatszám, a legnagyobb mértékben Vas (60 százalék) és Nógrád (33,3 százalék) vármegyében, valamint Budapesten (27,3 százalék). Az elmúlt évben ugyanakkor többen vesztették az életüket 12 vármegye úthálózatán. A legnagyobb éves növekedést Borsod-Abaúj-Zemplén (64,7 százalék), Somogy (63,6 százalék), valamint Komárom-Esztergom (63,2 százalék) vármegyében regisztrálták.

A hullámzó tendencia ellenére hazánkban a halálos áldozatok száma 2019 és 2024 között 18,8 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a tavalyi 489 fő halálos áldozat még nagyon messze van attól a 301 fős áldozatszámtól (a 2019. évi 602 áldozat felétől), amelyet a hatályos célkitűzések teljesítése értelmében 2030-ra kellene elérni.

Az előzetes adatok alapján a 2023-as 1040 fővel szemben az elmúlt évben 828 személy okozott személysérüléses közúti balesetet ittas állapotban, amely egy év alatt igen jelentős, 20,4 százalékos csökkenésnek felel meg, és első alkalommal esett az 1000-es szint alá az ittasan okozott balesetek száma.

Az elmúlt évben okozott 14 634 személysérüléses közúti baleset okai

• az elsőbbségi jog meg nem adása (4741 baleset, ami az összes baleset 32 százaléka),
• abszolút és relatív gyorshajtás (3966 baleset, 27 százalék)
• a kanyarodás szabályainak meg nem tartása (2555 baleset, 18 százalék)
• előzésre vonatkozó szabályok megszegése (619 baleset, 5 százalék)
• gyalogosok közlekedési szabályszegése (568 baleset, 4 százalék)
• egyéb ok (2185 baleset, 15 százalék)

Az elmúlt évben a személysérüléses közúti balesetek kétharmadát (66 százalékát) a személygépkocsi vezetők okozták, akiknek a forgalomban való részaránya is a legmagasabb, Őket második helyen a kerékpárosok követik, 9 százalékos aránnyal. A tehergépjármű vezetők a balesetek 7 százalékát, a gyalogosok a 4 százalékát, az autóbusz vezetők pedig az 1 százalékát okozták. A motorkerékpárosok részaránya 4 százalékos, a segédmotoros kerékpárosok részaránya pedig 3 százalékos a balesetek okozóin belül. A rendőri adatok szerint 2024-ben összesen 384 balesetet, azaz az összes személyi sérüléssel járó közúti baleset 2,62 százalékát okozták olyanok, akik a cselekménykor mikromobilitási eszközzel közlekedtek.